"Bár nem volt döntés újabb szankciós intézkedésről, látszik, hogy új dimenzióba léptünk a háborús kockázatok tekintetében, ezért a következő időszakban még keményebben és egyértelműbben kell fellépnünk nemzeti érdekeink, vagyis éa béke és a biztonság magyarországi garantálása érdekében" - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
Mint Szijjártó Péter mondta, ezt tette már a hétfői ülésen is, és ezt fogják tenni a héten a diplomáciai nagyüzemben, ugyanis holnap Genfben kerül sor az ENSZ emberi jogokkal kapcsolatos ülésére, csütörtökön Brüsszelben NATO-csúcs lesz, azt követi majd az Európai Tanács ülése csütörtökön és pénteken szintén Brüsszelben, és pénteken New York-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsában is kiemelt téma lesz a háború és a következményei.
Elmondta még, hogy a mostani találkozón ismét hangsúlyosan merült fel, hogy az Oroszországból Európába történő energiaszállításokat az elkövetkező időszakban szankcionálni kellene. A tagországok egy jól meghatározható köre képviseli hangosan, aktívan ezt az álláspontot, tagországok egy része kevésbé kezdeményezően, de támogatólag viszonyul ehhez a kérdéshez, és van a tagországoknak egy része - ide tartozik Magyarország is -, amely világos álláspontot képviselve
egyértelműen vörös vonalként kezeli az energiaszállítással kapcsolatos szankciókat.
"Arra kértem a miniszter kollégákat, hogy az európai egység fenntartása érdekében a jövőben se tegyenek olyan javaslatokat, amelyek nyomán az Oroszországból Európába irányuló energiaszállításokat korlátozni vagy leállítani kellene, mert egy ilyen döntés mellett európai egység biztosan nem fog tudni kialakulni. Vannak ugyanis országok, amelyek rá vannak utalva az orosz energiahordozóra, és ezt nem jókedvünkben tesszük. Az energiaellátás nem filozófiai vagy ideológiai kérdés, hanem kőkemény fizikai és matematikai kérdés. Fizikai abban az értelemben, hogy a földgáz és a kőolaj szállításához is két dologra van szükség: a forrásra és a szállítási útvonalra. Ha csak az egyik hiányzik, már nem lehet az energiaellátás biztonságáról beszélni, vagy nem lehet racionális forgatókönyveket felrajzolni."
A tárcavezető szerint racionálisan nézve a nemhogy a következő hónapokban, de a következő egy-két évben sem reális nagy mértékben visszaszorítani az Oroszországból érkező energiahordozók szállítását.
"Az infrastrukturális beruházások, illetve új földgáz- és kőolajforrások kitermelése évekbe kerül. Ezért arra kértem a kollégákat, hogy ne okozzunk nagyobb kárt magunknak, mint annak, akit szankcionálini akarunk. És pláne ne kockáztassuk uniós országok energiaellátásának biztonságát."
Szijjártó Péter elmondása szerint nemcsak a "szokásos" körből kapott Magyarország támogatást, hiszen rajtunk kívül is vannak országok, amelyek fizikailag rászorulnak az orosz energiahordozókra. "Vannak a legnagyobb uniós országok közé tartozók is, amelyek hasonló cipőben járnak, és kaptunk a racionális álláspontunk miatt váratlan helyekről is támogatást." Később a támogatókkal kapcsolatban annyit mondott még: volt olyan nyugat-európai ország, amely kifelyezetten a racionalitást kérte számon a javaslatokkal kapcsolatban.
Kijelentette: Magyarország elvégezte a házi feladatát, a hét szomszédos országból hattal össze van kötve a földgázrendszerünk.
"De ha nem termelnek ki új gázforrásokat a környéken - és sajnos az elmúlt időszakban sem az amerikai, sem a nyugat-európai cégek nem jeleskedtek -, akkor nem fogunk tudni értelmesen beszélni újabb földgázforrások bevonásáról hazánk és Közép-Európa energiaellátásába. És mindaddig, amíg ez a helyzet, addig a mi vörös vonalaink világosak, nem fogunk támogatni olyan intézkedéseket, amelyek Magyarország energiaellátását kockáztatják. És akkor még az árakról nem is beszéltem" - jegyezte meg.
Felidézte, hogy a legutóbbi szankciós csomag összerakásakor mintegy egy hete nagy küzdelem volt azért, hogy az uniós országokba irányuló orosz energiaszállítások nem kerültek szankciók alá.
"De van olyan ország a környezetünkben, sőt a szomszédunkban, mégpedig Szerbia, amely még nem tagja az Európai Uniónak, de tagjelölt, ugyanakkor ezek a kivételszabályok nem vonatkoznak rá, vagyis ha minden így marad, rendkívüli módon elnehezítjük a szerb energiaellátás biztonságát, ez viszont nem lehet az EU érdeke sem. Ezért
arra tettem ma javaslatot, hogy a kivételek közé ne csak az EU-ba irányuló energiaszolgáltatásokat soroljuk, hanem azokat is, amelyek a tagjelölt országokba irányulnak."
Felidézte a NATO céljait, hogy a szövetség ne legyen részese a háborúnak, valamint hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna területén. Ez a NATO álláspont teljesen egybeesik a magyar céllal, közölte Szijjártó Péter, nekünk ez a biztonsági érdekünk.
"Ugyanakkor látszik, hogy új dimenzióba léptünk, mert egyre erőteljesebbek azok a javaslatok, amelyek egy repülésmentes övezet létrehozásáról szólnak Ukrajna fölött. Megint más tagországok egyre erősebben javasolják, hogy legyen békefenntartásnak nevezett szárazföldi misszó. Világosan kell beszélni ezekről a kérdésekről, ez egy új háborús kockázat, ugyanis
a repüléstilalmi övezet létesítése és fenntartása légi háborút jelent.
Mint ahogyan egy akárcsak békefenntartónak minősített szárazföldi alakulat beküldése magában hordozza a szárazföldi háború kockázatát. Nekünk ezt el kell kerülni, Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ragaszkodunk a NATO közös álláspontjához és ellenezni fogjuk azokat a javaslatokat, amelyek akár a légi, akár a szárazföldi kiterjesztett háború kockázatát hordozzák magukban."
A főképviselő hétfőn javasolta az úgynevezett európai békekeret költségkeretének megdulpázását. Szijjártó Péter emlékeztetett: "néhány hete, a háború kitörésekor az EU aktiválta a békekeretet, ami azt jelenti, hogy uniós országok szállíthatnak fegyvereket Ukrajnába. Mi magyarok világossá tettük, hogy nem ellenezzük ezt, de mi nem szállítunk és nem is engedünk Magyarországról közvetlenül Ukrajnába vinni ilyen szállítmányt. Ma megerősítettem ezt."
Magyarország nem blokkolja a költségvetés megduplázását sem, továbbá kérte még egy mondat beleírását a határozatba, amely megerősíti Magyarország jogát arra nézvést, hogy ne engedjen halált okozó fegyvereket a területén átszállítani, tekintettel arra, hogy az ilyen szállítmányok megsemmisítendő szállítmánynak számítanak Oroszország részéről - mondta a tárcavezető.
A menekülthelyzetről elmondta, nagyon sokan elismerték a magyar és lengyel teherviselést, mindenki biztosította az érintett országokat a támogatásáról, ami furcsa azért, mert Magyarország és Lengyelország esetében két olyan országról van szó, amelyektől az uniós forrásokat visszatartják. "Erre felhívtuk a figyelmet, jelezve a helyzet kevéssé hitelességét."
Magyarország kérést kapott a Kárpátalja megyei kormányzótól arra vonatkozóan, hogy Ukrajna távolabbi területeiről, ahol a háború egyre súlyosabb formát ölt, újabb menekülteket fogadjon be és lásson el - ezt természetesen biztosítjuk.
Kiderült még a tájékoztatóból, hogy Szijjártó Péter nem tervezi belátható időn belül a nagykövetség visszaköltöztetését Kijevbe. A diplomaták egy része Lvivben van, onnan üzemel a követség egyelőre.
Arra a kérdésre, hogy valóban létezik-e olyan kezdeményezés, amely szerint a szankciók ne érintsék a földgázszállítást, csak a kőolajét, Szijjártó Péter elmondta:
mivel a kőolajszállítás ugyanolyan fontos Magyarország szempontjából, mint a földgázszállítás, ezért ez is a vörös vonalon túlra esik magyar szemszögből.
Ahhoz, hogy máshonnan hozzunk kőolajat, meg kellene nevezni, honnan lehet beszerezni ennyit és milyen útvonalon lehet szállítani. Ráadásul a kőolajfeldolgozásnál a technológia forrásspecifikus, vagyis ha nem orosz a kőolaj, akkor más technológia kell a finomítókban. 2-4 évről beszélünk csak a technológiaváltás kapcsán.
"Lehet gondolkodni egy diverzifikáltabb energiastruktúrában, de ez nem fog ennyi idő alatt menni, se két hét, se két év alatt."
Emlékeztetett: a Barátság kőolajvezetéken naponta 19.700-19.800 tonna kőolaj érkezik. Senki nem tudott még választ adni arra a kérdésre, hogy ha máshonnan kellene ennyi kőolajat szerezni, akkor az honnan, hogyan lehetne beszerezni és miként lehetne feldolgozni.