A körülményekhez képest higgadt hangulatban, de nehézségek közt látják el feladataikat a dolgozók, igaz, élelmiszerből és gyógyszerből hiány van. Tartanak ugyanakkor attól, hogy a stressz hosszabb távon befolyásolhatja munkavégzésük biztonságosságát.
A BBC cikke szerint az orosz katonák már a 32 kilométeres csernobili zónán belül vannak, körülvették az erőművet. Közlésük szerint az ukrán nemzeti gárdával együttműködésben biztosítják a területet, de az ukránok szerint a teljes ellenőrzés orosz kézen van.
Kenyeret és kását esznek
Egy, az atomerőműben rekedt munkás rokona szerint lehetséges a műszakváltás, de azt senkinek sem tudják garantálni, hogy akár a hazautazó dolgozók, akár a helyükre otthonukból érkezők biztonságban megérkeznek úti céljukhoz. A Szlavutics és Csernobil között közlekedő vonat rövid ideig Fehéroroszországon, Oroszország egyik legfontosabb szövetségesén keresztül halad.
Bár Csernobil nem üzemel, az erőművet soha nem hagyták magára, állandó felügyeletet igényel. A négyes reaktor robbanását követő években a további reaktorok még működtek, Szlavutics városa pedig tulajdonképpen a baleset után evakuált dolgozók elhelyezésére épült meg.
Ma 2400 alkalmazottja van az erőműnek – tudósok, technikusok, szakácsok, orvosok és egyéb kisegítő személyzet, valamint a nemzeti gárda tagjai.
Ők Szlavuticsból érkeznek az erőműbe normál körülmények között, az erőmű elfoglalása óta azonban kénytelenek Csernobilban élni.
"A helyzet bonyolult és feszült. Erkölcsileg, lelkileg és fizikailag is nehéz nekik" – mondta Jurij Fomicsev, Szlavutics polgármestere. A dolgozók naponta egyszer esznek, alapvetően kenyeret és kását. A hétvégén az oroszok élelmiszert szállítottak nekik, de elutasították, propagandacselekedetnek bélyegezve ezt.
Fogyóban vannak gyógyszereik is
Mivel nincsenek lakószobák az erőmű területén, tábori ágyakat állítottak be egyes helyiségekbe, de
vannak olyanok is, akik a földön alszanak.
A száz dolgozó műszakokat alakított ki, ezekbe osztották be magukat, így mindenki pihenéshez juthat. Rokonaik aggódnak miattuk.
"Néhány dolgozónak gyógyszeres kezelésre van szüksége, ami az üzemben korlátozottan elérhető. Jelenleg nincs biztonságos módja annak, hogy a dolgozókat kijuttassuk onnan" – mondta a polgármester, aki arról is beszélt, hogy bár nem működő erőműről van szó, nagy figyelmet igényel, hogy minden rendszer megfelelően működjön benne, a dolgozókra nehezedő stressz pedig veszélyeztetheti a biztonságot.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi többször is hangsúlyozta, hogy a személyzetnek pihennie kell ahhoz, hogy biztonságosan végezhesse munkáját, és a BBC-nek adott interjújában elmondta, hogy ennek az üzenetnek az átadása érdekében kapcsolatban állt az orosz féllel.
A valós veszély kicsi
Nukleáris szakértők szerint azonban mivel nem aktív atomerőműről van szó, a közegészségre jelentett veszély korlátozott.
"Nem jó, hogy az emberek nem váltanak műszakot, és hogy orosz katonákkal körülvéve dolgoznak, de nem látok nagy veszélyt. Az utolsó reaktor 2000-ben állt le, így a kiégett nukleáris fűtőelemek már nem termelnek jelentős mennyiségű hőt" – mondta James Smith, a Portsmouthi Egyetem környezettudományi professzora, aki évek óta tanulmányozza Csernobilt, és többször járt a helyszínen.
Az erőmű elfoglalásakor a sugárzási szintek valóban megugrottak a térségben, mivel a nehéz katonai felszerelés felverte a szennyezett port a telephely körül.
Smith professzor szerint azonban nem emelkedtek aggasztó szintre.
A bent rekedt munkások és családjaik számára azonban így is nagyon nehéz ez a helyzet.
"Az összes dolgozó kimerült és kétségbeesett. Kételkednek abban, hogy bárki is törődik velük. Jelenleg nem látják, hogy bárki bármit is tenne a megmentésük érdekében" – mondta az egyik alkalmazott hozzátartozója.