A válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva, a német szövetségi kormány úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az orosz támadások ellen küzdő ukrán hadseregnek.
Olaf Scholz kancellár a Twitteren közölte, hogy az Ukrajna elleni "orosz invázió fordulópontot jelent", Németországnak pedig kötelessége, hogy támogassa Ukrajnát az orosz elnök, Vlagyimir "Putyin megszálló hadserege elleni védekezésben".
Ezért
- 1000 páncéltörő fegyvert és
- 500 Stinger légvédelmi rakétát
"szállítunk ukrajnai barátainknak" - írta a német kancellár.
A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy
- Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400 német gyártmányú páncéltörő fegyvert,
- Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.
A berlini vezetés eddig katonai sisakokat és tábori kórházakhoz szükséges felszerelést ajánlott fel Ukrajnának, ami a kijevi vezetés és számos más bíráló szerint méltatlan a legnagyobb fegyvergyártók közé tartozó Németországtól. A szövetségi kormány azzal indokolta döntését, hogy a fegyverzetexport engedélyezéséről szóló jogszabályok nem teszik lehetővé élet kioltására alkalmas eszközök kivitelét válságövezetekbe.
Változik a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormányának álláspontja abban a kérdésben is, hogy az Ukrajna elleni agresszió miatt ki kell-e zárni Oroszországot a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Az elutasító álláspont változásáról három miniszter is tájékoztatott szombat este. Marco Buschmann igazságügyi miniszter, az FPD politikusa a Twitteren azt írta: "azon dolgozunk, hogy a járulékos károkat a lehető legkisebbre csökkentő megoldással válasszuk le Oroszországot a SWIFT-rendszerről".
A Zöldek két legbefolyásosabb minisztere, Annalena Baerbock és Robert Habeck, a külügyi, illetve a gazdasági tárca vezetője ugyancsak a Twitteren azt írta, hogy "célzottan" kell korlátozni Oroszország hozzáférését a rendszerhez, ezért teljes erővel dolgoznak olyan megoldáson, amely csakis "a megfelelő embereket" sújtja.
A SWIFT-rendszerről meghozta a döntést a Nyugat, erről itt írtunk.
A német kormány eddig főleg arra hivatkozva utasította el Oroszország kizárását a SWIFT- rendszerből, hogy a lépés ellehetetlenítené az orosz energiahordozók behozatalának finanszírozását, vagyis mindenekelőtt az Oroszországtól vásárolt földgáz árának kifizetését, amely gondokat okozhat a németországi energiaellátásban. Arra is hivatkoztak, hogy túlságosan nagyok lennének a járulékos károk. Ezt mutatja Irán példája, ahol az egész ország kizárása a bankközi tranzakciós hálózatból azzal jár, hogy humanitárius projekteket sem lehet finanszírozni - érvelt a napokban mások mellett Annalena Baerbock.
Franciaország is fegyverekkel segíti az oroszok elleni védekezést
Franciaország védelmi katonai eszközök küldésével megerősíti az Ukrajnának nyújtott támogatást, és szigorít az Oroszországgal szembeni szankciókon a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózathoz való hozzáférést illetően - jelezte szombat este a francia elnöki hivatal.
A tájékoztatás szerint "a fontos döntéseket" az ukrajnai helyzet alakulásának értékelésére Emmanuel Macron államfő által összehívott nemzeti védelmi és biztonsági tanács ülése hozta meg. Céljuk: az Ukrajna ellen indított orosz támadás kezdete óta az Európai Unió tagállamai vezetőinek csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján bejelentetett intézkedések szigorítása.
"A katonai segítséget illetően Párizs újabb védelmi eszközök szállításról döntött Ukrajnának, valamint üzemanyagban is támogatást nyújt"
- jelezte az elnöki hivatal, de nem részletezte, hogy pontosan milyen fegyverzetről van szó.
Az ukrán vezetés korábban listát nyújtott át a francia védelmi tárcának azokról az eszközökről, elsősorban a légvédelem terén, amelyekre sürgősen szüksége van.
Emmanuel Macron jelezte, hogy a gazdasági és pénzügyi szankciókat megerősítik az európaiakkal és az amerikaiakkal összehangolva, valamint "orosz személyiségek pénzügyi érdekeltségeinek befagyasztására országos intézkedéseket foganatosítanak", és "újabb intézkedéseket" is hoznak a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózathoz történő hozzáférést illetően.
A megerősített szankciók egy része gyorsan elindítható országos szinten, míg mások egyeztetést igényelnek más uniós tagországokkal - tudatta az Elysée-palota.
Az elnöki hivatal szerint a védelmi tanács ülésén döntés született "az orosz média és influenszerek részéről érkező propaganda elleni európai küzdelmet érintő intézkedésekről is", amely mindenekelőtt a 2017 óra működő RT France, francia nyelvű orosz állami finanszírozású tévécsatornát és a Szputnyik hírügynökséget érintheti. Azonnali döntés még nem született, miután Párizs az európai partnereivel összhangban kíván fellépni az orosz állami médiát illetően - jelezte az Elysée-palota.
A francia médiahatóság, az Arcom még csütörtökön tudatta, hogy figyelemmel kíséri az RT francia adásait, és álhírek terjesztése esetén nem zárta ki a csatorna felfüggesztését.
Az elnöki hivatal azt is tudatta, hogy Emmanuel Macron telefonon beszélt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, s felszólította, hogy "minél előbb követelje azon orosz csapatok kivonását a hazájából", amelyek részt vesznek az Ukrajna elleni támadásban.
"A köztársasági elnök elítélt egy olyan súlyos döntést, amelynek értelmében Oroszország nukleáris fegyvereket állomásoztathatna Fehéroroszországban. A köztársasági elnök azt kérte a fehérorosz elnöktől, hogy követelje mielőbb azon orosz csapatok kivonását a hazájából, amelyek egyoldalú és igazságtalan háborút folytatnak, valamint hangsúlyozta, hogy szükséges az együttműködés a nemzetközi közösséggel az ukrán nép megsegítésére indított humanitárius akciókban" - írta közleményében az Elysée-palota.
A tájékoztatás szerint Emmanuel Macron azt is kiemelte:
a fehérorosz és az ukrán nép közötti testvériségnek arra kell ösztönöznie Fehéroroszországot, hogy "ne legyen Oroszország vazallusa és cinkosa az Ukrajna elleni háborúban".
A telefonbeszélgetés a francia és fehérorosz elnök között "különösen rendkívüli" az Elysée-palota szerint, miután Párizs és Minszk között 2020 augusztusa óta "zárójelbe kerültek" a kétoldalú kapcsolatok.