Észak-Írország az Egyesült Királyságon belül speciális státuszt élvez, ugyanis az 1998-as megállapodás szerint úgynevezett devolvált jogkörökkel rendelkezik az ottani parlament, ami azt jelenti, hogy saját törvényhozási jogai vannak, és első minisztere, aki az országnak az ügyeit vezeti.
Gálik Zoltán magyarázata szerint a mostani lemondáshoz két ok vezetett:
- Egyrészt a brexit következtében előállt helyzetet nagyon nehezen tudják politikailag elviselni azok a pártok, amelyek – főleg az unionisták keretében – az „egy Nagy-Britanniához” való tartozást szeretnék minél szorosabban fenntartani, így a brexit-megállapodás számukra elfogadhatatlan.
- A másik ok, hogy májusban önkormányzati választások lesznek Észak-Írországban, az ott nyertes párt adhatja majd az első minisztert – és momentán úgy fest, hogy a Sinn Féin, a hatalmon lévő Demokratikus Unionista Párt nagy riválisa, többségbe kerülhet. Emiatt többen úgy vélik, a mostani lemondás összefüggésben állhat azzal, hogy előkészítik a politikai terepet az unionisták, hogy mégis sikeresen szerepeljenek.
A Budapesti Corvinus Egyetem docense azt is felidézte, hogy a megállapodás értelmében az Egyesült Királyság északír része belül maradt az Európai Unió szabályozási rendszerében, illetve a vámuniójában. Bár ezt négyévente felül lehet vizsgálni, elsősorban az északírektől függ, hogy fennmarad-e. Ahogy telik viszont az idő, és egyre messzebb kerülünk a jogi brexittől, ami már két éve bekövetkezett,
a megállapodás egyre súlyosabb nehézségeket okozhat a mindennapi áruforgalomban és a szolgáltatások áramlásában,
hiszen újabb és újabb szabályozásokat kell bevezetni – magyarázta Gálik Zoltán. Példaként említette a brit szalámi kérdését és egyéb más élelmiszereket, illetve a gyógyszertermékeket, amik beérkezése Észak-Írországba nagyon sok adminisztrációs terhet jelent. Hozzátette: tavaly év közben ugyan elkezdődött egy folyamat, ami révén könnyítenének ezeken az adminisztrációs terheken, de a napokban maga a brit miniszterelnök – egy bizalmas beszélgetésen – is csak 30 százalék esélyt adott arra, hogy új kereteket sikerül majd letárgyalni az Európai Unióval.
Így aztán a májusi választásokig várhatóan egy átmeneti időszak következik az északír miniszterelnök lemondásával. Gálik Zoltán nem tartja kizártnak, hogy
a választások alkalmával a Sinn Féinnek végül sikerül majd a történelmi áttörést elérnie és új politikai helyzetet létrehoznia,
hiszen évtizedek óta látható, hogy a lakosság aránya folyamatosan változik, és a katolikusok vannak egyre többen. Az egyetemi docens egyetértett azzal is, hogy a helyzet felerősítheti a katolikus és protestáns ellentéteket, amiből korábban komoly problémák, tragédiák is származtak. Megismételte, a demográfiai helyzet változása már évtizedek óta ismert, a tendencia pedig egyértelmű volt. Az viszont nagyon fontos, hogy csak úgy tudnak mind a brexit kérdésében, mind pedig a politikai rendszer fenntartásában, a devolvált jogkörök megtartásában előrelépni, ha együttműködnek, mert így van kitalálva a rendszer, egymás nélkül nem fog sikerülni – fogalmazott Gálik Zoltán.