Az Európai Bizottság két lengyel alkotmánybírósági döntés miatt kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás Lengyelországgal szemben – hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre Tóth Norbert nemzetközi jogász.
Emlékeztetett, a lengyel alkotmánybíróság 2021. október 7-én, illetve korábban, már a nyár folyamán is az Európai Unió Bíróságának egy ítéletével kapcsolatban megállapította, hogy az Európai Unió alapító szerződéseinek bizonyos rendelkezései meghatározott esetekben ellentétesek a lengyel alkotmánnyal, így azokat lényegében a lengyel alkotmány alá rendelte. Természetesen mindezt az Európai Unió teljesen másképp látja. Így tehát kialakult – részben a lengyel alkotmánybíróság, részben az Európai Unió Bírósága között – egy
patthelyzet, ami feloldásához döntésre kell majd jutni, hogy konkrét esetekben mely jogszabályoknak vannak elsőbbségük: az alapító szerződéseknek, vagy a lengyel alkotmánynak
– magyarázta a Nemzeti Közszolgálati egyetem docense hozzátéve, ahogyan nincs kétség, hogy a lengyel alkotmánybíróság a lengyel alkotmányt tekinti elsődlegesnek, úgy afelől sem lehet, hogy az Európai Unió Bírósága a kötelezettségszegési eljárás végén – miután az várhatóan a bizottsági szakaszból át fog lépni a bírósági szakaszba –, meg fogja állapítani azt, hogy az alapító szerződéseknek elsőbbsége van.
Hozzátette: Lengyelország volt egy sok vitát kavart igazságügyi reform az elmúlt években, mely során a lengyel alkotmánybíróság mellett létrehoztak egy úgymond fegyelmi kamarát, aminek a vezetője a bírókkal szembeni eljárások során – a lengyel jogszabály alapján – elvonhat ügyeket az adott lengyel bírótól. Mindez azonban azzal is együtt jár, hogy az érintett bíró nem kezdeményezhet előzetes döntéshozatalai eljárást abban az ügyben az Európai Unió Bírósága előtt, miközben az előzetes döntéshozatalai eljárás az egyik legfontosabb eljárástípus az Európai Unió Bíróságának működése során. Az a lényege, hogy a tagállami bíróságok, amennyiben az előttük lévő ügyekben az uniós alapító szerződések értelmezését látják szükségszerűnek, akkor az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak közvetlenül, kérve az értelmezést. A fentiek értelmében viszont lényegében megfosztották a – fegyelmi eljárás esetében – a lengyel bírókat ettől a lehetőségüktől.
Az unió bíróság tehát azt mondja, hogy ezzel nem biztosított az uniós jog értelmezést célzó hatékony jogorvoslati lehetőség Lengyelországban.
„Ebben áll a kötelezettségszegés a bizottság, és véleményem szerint majd az eljárás végén a bíróság álláspontja szerint is” – fűzte hozzá Tóth Norbert.
A bizottság állásfoglalása úgy fogalmaz: „A lengyel alkotmánybíróság működése már nem felel meg az uniós szerződésekben megfogalmazott követelményeknek. Ugyancsak szabálytalanság és hiányosságok jellemzik az alkotmánybíróság elnökének és alelnökének kinevezését is.” Mindeközben nem minden uniós tagországban van alkotmánybíróság, tehát az elvileg egy plusz biztonságot is adhatna Lengyelország esetében (is).
A szakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 2015-ben, amikor Lengyelországban parlamenti- és elnökválasztást tartottak, a régi összetételű parlament öt megüresedő alkotmánybírósági helyet feltöltött azzal, hogy megválasztott alkotmánybírákat. Majd az új parlament szintén öt új alkotmánybírát választott, köztük az elnököt és az alelnököt is, amit lényegében azóta is kifogásol az Európai Unió, mondván, hogy az alkotmánybíróságnak a függetlenségre a végrehajtó hatalomtól nem biztosított, amit értelemszerűen a lengyelek tagadnak. De a lengyel alkotmánybíróság is nagyon érzékeny erre a kérdésre, hiszen az elnöke és alelnöke olyan személy, aki érintve érzi magát közvetlenül az uniós intézmények kritikáját illetve – tette hozzá a nemzetközi jogász.