Nem előzmény nélküli a mostani kínai akció, amelynek hétvégi mérlege több mint száz berepülés volt. Szeptember 23-án 24 kínai harci repülőgép hatolt be Tajvan légterébe, nem sokkal azután, hogy Tajvan kérelmet nyújtott be az átfogó és előremutató, Csendes-óceáni Partnerség (TPP) elnevezésű szabadkereskedelmi megállapodáshoz való csatlakozásra. Július közepén 28, április közepén pedig 25 kínai harci repülőgép sértette meg a légterét – de Peking már számtalan ilyen erődemonstrációt tartott 1949 óta, amikor Tajvannak saját politikai vezetése lett.
Salát Gergely sinológus az InfoRádiónak azt mondta, Peking mindig is a saját részének tartotta a gazdaságilag igen fejlett szigetet, a mostani akció pedig egy erődemonstráció volt. „A kínaiak meg akarják üzenni Tajvan lakosságának és politikusainak, illetve az esetlegesen támogató külföldi erőknek – főlez az USA-nak – is, hogy vannak bizonyos vörös vonalak, amelyeket nem szabadna átlépni” – fogalmazott a szakértő. Emlékeztetett: már második ciklusát tölti egy olyan kormányzat és elnök Tajvanon, amely kacsintgat a függetlenség felé, és a tajvani választók is egyre kevésbé érzik magukat kínainak, Kínához tartozónak. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa szerint a tajvaniak egyre inkább függetlenek akarnak lenni Kínától – azzal együtt, hogy egyébként már 1895 óta annak tekintik magukat. Egy átmeneti időszakban, a század elején japán befolyás is volt a törpeállam felelt.
Mostanában viszont egyre több olyan fejlemény van, ami nagyon nem tetszik Kínának. Egyrészt az úgynevezett AUKUS-paktum, ami az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Ausztráliát fogja össze egyfajta szövetségbe, ki nem mondottan, de egyértelműen Kína ellenében – emlékeztetett Salát Gergely, aki szerint
ez egy „elképesztően kellemetlen fejlemény” a kelet-ázsiai ország számára.
A törpeállammal kapcsolatban pedig nem elfelejtendő, hogy Vilnius augusztusban engedélyezte, hogy Tajvani Képviseleti Iroda néven „követség”, azaz inkább képviselet nyíljon Litvániában. Mindez példátlan, mert ezeket Tajpej Képviseleti Irodának szokták nevezni, Budapesten is ez a neve – magyarázta a sinológus. Ráadásul az Egyesült Államokban is tárgyalások folynak az ottani kulturális és gazdasági iroda átnevezéséről is, ami Kína számára elfogadhatatlan.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa arról is beszélt az InfoRádióban, hogy mégsem lehet azt mondani, hogy Peking megsértette volna Tajvan szuverenitását, ugyanis annak nemzetközi jogi státusza a mai napig problémás, a saját szövetségesei sem ismerik el önálló államnak. Emiatt – nemzetközi jogilag – az is vitatott, hogy van-e egyáltalán saját légtere. „De facto természetesen van, de a Kínai Népköztársaság azt a sajátjának tartja” – fűzte hozzá Salát Gergely. Így viszont nemzetközi jogi következményekre sem kerülhet sor. Hasonló akciói rendszeresen vannak Kínának, az újdonság inkább az, hogy ennyit foglalkozunk vele, jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez azt jelenti, az elmúlt években sokkal inkább a figyelem központjába került Kína.
A berepülésekkel mindemellett a saját állampolgáraiknak is üzenhettek, hiszen Kínának épp most volt nemzeti ünnepe az ország megalapítása emlékére. Ilyenkor mindig egy nacionalista hullám söpör végig az országon, amiben pedig a szakember szerint „jól jön” egy ilyesfajta erődemonstráció a belső közvéleménynek is.
Tajvannak egyébként egy héttel a kínai után most hétvégén, október 10-én lesz a nemzeti ünnepe.