Nagyobb döntéshozói autonómiát és a cselekvésre való képesség kialakítását sürgette Charles Michel a szlovéniai Bledben megrendezett stratégiai fórumon.
"Globális gazdasági és demokratikus hatalomként megelégedhetünk-e egy olyan helyzettel, amelyben nem vagyunk képesek segítség nélkül biztosítani polgáraink és azon veszélyeztetettek evakuálását, akik segítettek nekünk?" – tette fel a kérdést.
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a The New York Timesnak írt véleménycikket, melyben Michel gondolataira rímelve azt írja, a nyugati katonai formációk Afganisztánból való kivonása ébresztőként kell hogy szolgáljanak.
Nem várják tárt karokkal Európában a menekülteket
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke eközben csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az uniós országok nem nyitották meg kapuikat a tálibok elől menekülő menekültek előtt.
"Nem láttuk, hogy sok európai ország nyitotta volna meg kapuit az afgán menedékkérők előtt" – mondta, hozzátéve, a nemzeti kormányok azokkal foglalkoztak, akik velük együttműködtek. Sassoli szavait Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök azonnal bírálta, óva intve attól, hogy a 2015-ös menekültválsághoz hasonló hibákat kövessenek el az európai államok. Annak a véleményének adott hangot, hogy a probléma forrásához közelebb kellene támogatni a menekülőket. Orbán Viktor azt emelte ki, hogy
Magyarország ellenzi az újonnan érkezők befogadását,
mivel az megváltoztatná Európa kulturális identitását.
"Nem fogadjuk el a migrációt, mint megoldást a demográfiai politikára vagy a demográfiai kihívásokra. Csak abban hiszünk, hogy a hagyományos keresztény családpolitika segíthet rajtunk" – mondta Orbán.
Nem állnak még készen az uniós államok
Fabrice Pothier, a Rasmussen Global stratégiai igazgatója a Euronewsnak azt mondta, Borrell állítása igaz lehet, de valószínűbb, hogy az uniós tagállamok nem terveznek radikális változtatásokat.
"Szerintem ez inkább azt mutatja, hogy
Európának még nincs meg sem a politikai akarata, sem a valós képessége ahhoz, hogy olyan munkát végezzen, mint amilyet az Egyesült Államok erői Afganisztánban végeztek.
Az, hogy e téren történik-e változás, és hogy az uniós tagországok, köztük különösen a németek, akik továbbra is a legjelentősebb szerepet játsszák védelem terén Európában, hajlandók lesznek-e pénzt, stratégiai fejlesztéseket, kockázatvállalást és a saját hadseregük tagjainak kockáztatását vállalni hasonló helyzetben, még nagy kérdés" – fogalmazott. Az igazi próbát majd az jelenti, amikor az ott állomásozó európai csapatok a Száhel-övezetből kivonulnak.
"Abban a pillanatban, amikor Franciaország kivonul a Száhel-övezetből, egy sor olyan ország lesz, amelyik biztosan összeomlik, és bűnözők, terroristacsoportok veszik át a hatalmat. Ez valóban közel hozza majd a problémát Európához" – fogalmazott.
A Facebook aktívan segített
Mindeközben kiderült, hogy a Facebook, miközben kimenekítette saját alkalmazottait az országból, független újságíróknak is segített Kabulban repülőre jutni.
"A Facebook munkatársainak és közeli partnereinek Afganisztánból való távozása során csatlakoztunk ahhoz az erőfeszítéshez, hogy segítsünk egy csoport újságírónak és családjuknak, akik komoly veszélyben voltak. A mexikói kormány vezetésének és az átszállást biztosító Egyesült Arab Emírségek támogatásának köszönhetően, az újságírókat Mexikóban fogadták" – mondta a Facebook szóvivője a BBC-nek. Több részletet nem árult el, Mexikó pedig úgy nyilatkozott, szerdán érkezett területére a negyedik csoport, mely afgán menekültekből, köztük 75 gyermekből állt.
A Facebok továbbra is blokkolja a tálib tartalmakat, illetve elérhetővé tett egy olyan eszközt azok számára, akik aggódnak profiljuk miatt, amelynek segítségével egy kattintással megállítható a profilképek vagy profillinkek megláthatósága és lementhetősége azok számára, akik nem ismerőseik.