“Európának biztosnak kell lennie abban, hogy nem enged be olyan embereket, akik biztonsági fenyegetést jelenthetnek az Unióra nézve” – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi, migrációs és közbiztonsági kérdésekért felelős tagja.
„Egyetlen ember is súlyos biztonsági kockázatot jelenthet” – tette hozzá a svéd biztos a brüsszeli Politicónak adott nyilatkozatában.
Szakértők emlékeztetnek, hogy a szíriai válság kirobbanása után, az Európát ellepő több százezer menedékkérő között – mint utóbb kiderült – akadtak az Iszlám Államhoz tartozó bújtatott ügynökök is, akik dolga a többi „igazi” menekült meggyőzése, beszervezése volt egyebek között.
Midőn EU-országok és uniós intézmények egyaránt visszatérően hangoztatják, hogy nem áll szándékukban „a 2015-ös hibákat” megismételni, értelemszerűen
a biztonsági kockázatok csökkentése is e törekvés részének tekinthető.
A mostani menekültfolyam ugyan egyelőre eltér a hat évvel ezelőtt tömeges vonulástól, amennyiben az Európai Unióba az utóbbi hetekben eljutott afgánok többsége tagállami vagy európai uniós képviseletek, szervezetek afganisztáni munkáját segítették, és ennyiből személyüket biztonsági szempontból az esetek többségében már korábban ellenőrizték.
Az utolsó napok általános felfordulásában azonban a tényleges menekülők közé juthattak más identitással és motivációval rendelkező személyek is, ráadásul
a közeljövőben valószínűsített tömeges menekültkiáramlás összetétele végképp ismeretlen lesz majd
– vélik szakértők.
Johansson ennek kapcsán az idézett interjúban úgy vélte, hogy az EU hatékony eszközökkel rendelkezhet az újonnan érkezők biztonsági ellenőrzésére, most már úgymond csak arra lesz szükség, hogy a tagállamok megállapodjanak ezek egyöntetű használatában.
A svéd biztos utalása a Politico szerint az EU digitális migrációs adatbázisának, az ujjlenyomatokat és biometrikus adatokat őrző
Eurodac folyamatban lévő továbbfejlesztésére utalt.
Az Eurodac papíron már 2003 óta létezik, de korábbi formájában – túl azon, hogy a migrációs válság kezdeti időszakában sok ország hatósága idegenkedett (egyes esetekben, például a görög határon, nem is tudott) ujjlenyomatot venni valamennyi menedéket kérőtől – alkalmazása behatárolt volt.
Jellemzően konkrét nyomozások esetén a nemzeti bűnügyi hatóságok hozzáférést biztosítottak például a Europol számára egyes tárolt adatokhoz, de szélesebb körű hasznosítására nem került sor. Erre egyébként a jogvédő szervezetek is éberen ügyeltek.
Az Európai Bizottság ehhez képest tavaly kezdeményezte a Eurodac működéséhez jogalapul szolgáló uniós törvény továbbfejlesztését, szélesítve a működési feltételeket és lehetőségeket.
Ennek részeként egyfelől
valamennyi EU-külső határon kötelezővé tennék az összes menedékkérő átvilágítását, beleértve az ujjlenyomatok és biometrikus adatok begyűjtését,
másfelől ezeket az információkat a jövőben elérhetővé tennék az illegálisan érkezett és menedékjogot nem kapó bevándorlók úgynevezett másodlagos – EU-országok között – mozgásának a követésére, illetve az eredeti érkezési hely pontos megállapítására is.
A Eurodac-reform kérdése ennyiből tehát már hónapok óta napirenden van, de elfogadását eddig hátráltatta, hogy egészen a közelmúltig a tagállamok között a „mediterrán ötökként” emlegetett országcsoport csak „csomagban” volt kész menekültügyi problémák megoldásáról tárgyalni, attól félve, hogy ha másoknak fontos résztémában engednek, akkor eszköztelenek maradnak a migráns-probléma számukra fájó pontjainál (menekült a menekültek kötelező elosztásában) érdemi haladást elérni.
Ez a „mediterrán blokkolás” azonban (egyes vélemények szerint az új olasz miniszterelnök, Mario Draghi közbenjárására is) idén részben megtört. Az „ötök” – Ciprus, Görögország, Málta, Olaszország és Spanyolország – az év elején jelezték, hogy készek voltak feltételesen hozzájárulni az ugyancsak a „migránscsomaghoz” tartozó uniós menekültügyi ügynökség (European Asylum Support Office – EASO) továbbfejlesztéséhez, amire a tavasz folyamán ezek után valóban sor is került.
A június végén zárult portugál féléves EU-elnökség lehetséges
következő lépésként – még mindig a menekültpolitikai csomag részleges megbontás jegyében – a Eurodac már amúgy előrehaladott állapotban lévő reformját jelölte meg,
amit egyébként jogvédő szervezetek kezdettől fogva erőteljesen bírálnak, elfogadhatatlannak minősítve menekültek tömeges megfigyelésének és regisztrálásának az intézményesítését.
Az afgán válság és a sokak által kilátásba helyezett várható afgán menekültvonulás fényében azonban a jelek szerint biztonsági szakértők a kockázati veszély növekedését is valószínűsítik, miért is korábban nem alkalmazott intézkedések bevetése sajtóvélemények szerint egyre inkább valószínűsíthető.
A folyamat következő állomása mindenesetre az EU-belügyminiszterek jövő keddi videokonferenciája lehet, amelynek témája ezúttal kizárólag afgán válság következményeinek európai uniós kezelése lesz.