- Fidesz: Brüsszel ránk akarja erőltetni saját politikai, ideológiai elvárásait, ezért támadja hazánkat
- Jogállamisági EU-vizsgálatok, Barrosótól von der Leyenig
- A média és az igazságszolgáltatás szabadsága több EU-tagországban továbbra is aggodalomra ad okot
- Varga Judit: Magyarország hétpontos akciótervvel készül a vitákra
A mostani vizsgálat egy újabb elem abban a hosszú láncolatban, amit az Európai Unió az elmúlt években kifejlesztett a jogállamiság helyzetének a javítására – fogalmazott az InfoRádiónak Gyévai Zoltán. Ennek keretében az igazságszolgáltatás hatékonysága és függetlensége, a korrupcióellenes intézkedések minősége és eredményessége, a médiapluralizmus, valamint a fékek és ellensúlyok rendszere alapján világították át mind a 27 tagország teljesítményét.
A brüsszeli ügyekben jártas szakértő hangsúlyozta:
az egyes jelentések nem összehasonlíthatóak egymással,
mindet a helyén kell kezelni – vagyis nem olyan, mint a korábbi uniós, héttel korábbi igazságügyi eredménytábla, ami esetében bizonyos rangsorolás is kiolvasható az országok között.
Miután pedig egy állásfoglalásról van szó, nincs is közvetlen jogkövetkezménye.
A jelentéseket az Európai Bizottság saját hatáskörben készíti el, azonban forrásként különböző nemzetközi szervezetekre támaszkodik, köztük például az Európai Tanácsra, a Velencei Bizottságra, de akár az Európai Unió Bíróságának ítéleteire, dokumentumaira. Az EU-Monitor főszerkesztője azt is jelezte, a jelentés elkészítését minden évben egy széles körű konzultáció előzi meg, ami idén februártól március végéig tartott. Az Európai Bizottság ennek során a hivatalos kormányzati szervektől kezdve a sajtó képviselőin át egészen a civilszervezetekig, több száz diskurzust folytat le, majd ezek alapján állít össze egy képet.
A viszonyítási pontot az első jelentés képezi, az évről évre megismétlődő jelentések pedig mindig az előző év megállapításainak az orvoslásához kapcsolódnak. Vagyis
a viszonyítási pont nem az, hogy mi történik a többi országban, hanem amit a megelőző évben az Európai Bizottság megállapított az adott országra,
és ennek alapján dől el, hogy történt-e pozitív vagy negatív változás tagállami és uniós szinten – magyarázta Gyévai Zoltán.
Az EU-Monitoring főszerkesztője végezetül kiemelte: az említett négy pillérrel összefüggésben a magyar jelentés nem kizárólag, de többségében negatívumokról szól, ami a tavalyi jelentésre is jellemző volt. De a pozitív elemeket is kiemeli, például Magyarország esetében, hogy az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége meglehetősen jó pontszámot kapott a két héttel ezelőtti igazságügyi eredménytáblán, ezt a mostani jelentés is visszatükrözi. Ugyanakkor az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően maradtak az Európai Bizottság korábbi fenntartásai, sőt, újakkal is kiegészültek.
A jelentés részleteiről az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában hallhatnak szerda este 7 óra után.