Utoljára 2019 második felében, a finn elnökség vette napirendre a 7. cikkely szerinti eljárásokat, azóta lekerült a napirendről, amiben nem kis szerepet játszott a koronavírus-járvány is, miután nem nagyon voltak személes találkozók. Most azonban a portugál elnökség – utolsó lehetőségeként – ismét napirendre tűzte a Magyarország és Lengyelország ellen folyamatban lévő eljárásokat – foglalta össze az InfoRádiónak Tóth Norbert, aki szerint az EU megosztott a kérdésben, és a tagállamok „sem így, sem úgy nem tudják lezárni ezt ügyet”.
A keddi napot mégis egy közös uniós nyilatkoztat uralta: tizenhárom uniós tagország – Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svédország és Lettország –
aggodalmának adott hangot a magyar pedofilellenes törvénymódosítással összefüggésben,
de a nem erre vonatkozó részével kapcsolatban. Egyes, később a javaslatba kerülő módosítások értelmében tilos a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás és a nemváltás népszerűsítése és annak megjelenítése, és nem lehet a gyerekeknek olyan iskolai foglalkozást, előadást tartani, amely a homoszexualitást vagy a nemváltást népszerűsíti.
A nyilatkoztat egyebek mellett felkéri az Európai Bizottságot, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, ami lényegében kötelezettségszegési eljárás kezdeményezését jelenti. A felsorolt aggályok alapvetően arra irányulnak, hogy
sérülnek az emberi jogok és az emberi méltóság,
pedig ezek mind olyan kérdések, amelyek például az Európai Unió alapjogi chartájában szabályozva vannak.
„Van egy diszkriminációtilalmi rendelkezés, amely például a szexuális orientáció alapján is tiltja az emberek közötti hátrányos különbségtételt” – magyarázta a nemzetközi jogász, emlékeztetve arra is, hogy a magyar kormány érvelése azt mondja, hogy a gyermekjogok állnak szemben például a szexuális kisebbségek jogaival, vagyis
két különböző társadalmi csoportnak az emberi jogai ütköznek.
Tóth Norbert véleménye szerint, miután a törvény az élet sok területét érinti, köztük a reklám és a tömegtájékoztatás kérdését, továbbá az egészségügyet és oktatás is, az Európai Bizottság vélhetően próbálja majd az alapjogi charta diszkriminációtilalmi rendelkezése alapján megállapítani, hogy Magyarország kötelezettséget sértett-e. Miután viszont várhatóan az ügyben nem lesz egyetértés, az EB az Európai Unió Bíróságához fog keresettel fordulni, de attól még nagyon messze vagyunk, hogy döntés is szülessen – jegyezte meg Tóth Norbert.