Az elmúlt egy hét során a Hamász terrorszervezet csaknem háromezer rakétát lőtt ki Izrael területére, amelyre válaszul a zsidó állam hadereje – titkosszolgálati információit fölhasználva – igyekszik eltörölni a Hamász teljes rakétaarzenálját, létesítményeit és olyan képességeit, mint például az alagútrendszere. A harcok pedig mindaddig folytatódni is fognak, ameddig a nemzetközi felek nem lesznek képesek egy tűzszüneti megoldást tető alá hozni a Hamász és Izrael között – mondta az InfoRádióban Csepregi Zsolt Izrael-szakértő.
Ami a veszteségeket illeti, azok Izraeli oldalon az első napokban meglehetősen súlyosak voltak, legalábbis abból a szempontból, hogy korábban még nem volt példa arra, hogy a Hamász képes lett volna egyszerre, pár perc leforgása alatt száznál is több rakétát kilőni, amelyek Tel-Avivot és Jeruzsálemet is elérhették – magyarázta az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese. A kezdeti napok „meglepetését” követően azonban az izraeli haderő – és diplomácia is – sikeresen vette föl a küzdelmet, bizonyítva, hogy megfelelő információkkal rendelkezik a terrorszervezet gázai állásairól, amikre komoly csapásokat mért (tudni érdemes, hogy a Hamász vezetőinek nagy része az övezeten kívül tartózkodik).
Emellett a kezdeti bizonytalanság után Izrael hagyományos és kevésbé hagyományos partnerei is a pártjára álltak. Ezzel együtt ugyanakkor mostanra erősödik a nemzetközi nyomás, tette hozzá a szakértő, hogy „bármi áron, de vége kell szakadjon az összecsapás-sorozatnak”.
Akár arab pártok is kerülhetnek a kormánykoalícióba
Csepregi Zsolt a kiújult harcokkal kapcsolatban arra is emlékeztetett: Izraelben csaknem két és fél éve belpolitikai válság van, amely során csupán
két olyan dolgot volt/van, ami összehozta a politikai elitet: az egyik a koronavírus-válság, a másik – úgy tűnik, hogy – egy háború a Hamásszal szemben.
Hiszen annak ellenére, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök, valamint Beni Gantz védelmi miniszter a belföldi porondon nagyon komoly ellenfelek, a krízis során abszolút egy álláspontot képviselnek.
A tudásközpont nemzetközi igazgató-helyettese szerint a kialakult helyzet nem köthető egy adott belpolitikai mozzanathoz, még ha az izraeli társadalomban komoly feszültség érezhető, amit egy „új és aggasztó” jelenség is alátámaszt, miszerint az összecsapásokat kisebb zavargások is követték az arab izraeli polgárság egy kisebbségének részéről Izrael területén.
„Erre mindenképp belpolitikai választ kell találni.”
Csepregi Zsolt szerint vagy az arab pártok kormánykoalícióba való bevonásával a következő választáson, vagy valamilyen társadalmi szerződés révén a politikai felek között.