A jelenlegi legfőbb kérdés, lesz-e háború – mondta az InfoRádióban N. Rózsa Erzsébet, aki szerint ezt elkerülendő, működésbe lépett a „nemzetközi gépezet”, többen is próbálnak közvetíteni a felek között. A helyzet évek óta nem eszkalálódott ennyire.
A szakember elmondása alapján – viszonylag – közvetlen kiváltó okként az szolgálhat, hogy Kelet-Jeruzsálemnek az arabok lakta negyedében az elmúlt hónapokban, hetekben, de még közvetlenül a az április 12-á kezdődő ramadán hónap előtt is, erőszakos kilakoltatások zajlottak, amelyeket a bíróságokon megtámadtak ugyan, de döntés még nem született. Emellett arról is hallani, hogy ortodox zsidó csoportok jelentek meg az említett városrészben, és – hivatkozva évtizedekkel, akár évezreddel korábbi jogaikra – próbáltak visszafoglalni lakásokat.
„Az mindenesetre bizonyos, különösen Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, hogy
régóta zajlik a palesztin lakosság szisztematikus kiszorítása,
hiába mutogatják a földtulajdonjogaikat, amelyek adott esetben akár az oszmán-török birodalomig nyúlnak vissza, nem tudják ezeket érvényesíteni” – jegyezte meg N. Rózsa Erzsébet.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára arra a kérdésre, hogy vajon mi kényszerítheti békére a feleket, úgy fogalmazott: leginkább az, hogy nincs más megoldás. „Háborúzni lehet, nyilván Izrael – a technikai fölénye miatt – meg fogja tudni védeni magát, ami kulcskérdés mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió számára.”
A szakértő szerint azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a megszállt területek fölötti izraeli autoritást máig nem ismeri el a nemzetközi jog, miközben a palesztinok állampolgárságával és jogaikkal kapcsolatban meglehetősen sok a fenntartás. Kiemelte azonban, hogy
„nem lehet több millió embert meg nem történtté tenni egyik vagy másik irányba.”
N. Rózsa Erzsébet szerint az eszkaláció csak arra jó, hogy mindenkinek megmutassa a képességét, megpróbáljon elrettenteni attól, hogy őt más megtámadja, és esetleg felhívja a nemzetközi figyelmet, amely egyre inkább lanyhul a palesztin kérdésben. „Ezen túl nem nagyon lehet mást tenni, mint tárgyalni” – mondta.
Tálas Péter szerint szinte kizárt egy harmadik fél, például egy nagyhatalom közvetlen beavatkozása az Izraelben eszkalálódott helyzetben. Mint mondta, az egyedüli, aki nyomást gyakorolhatna az izraeli kormányra, az az Egyesült Államok, míg a palesztin félre Törökország vagy Irán, tehát "nagyhatalmi együttműködésnek kellene létrejönnie ahhoz, hogy viszonylag gyorsan visszaszorítsák a konfliktust”.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója úgy véli, az, hogy május 10. óta „soha nem látott számban repülnek a rakéták” a Gázai övezetből, Izrael államot is meglephette, hiszen a Vaskupola nagyon sok rakétát megsemmisít, néhány mégis eléri a polgári célpontokat, több halálos áldozatot követelve, köztük gyerekeket is.
„A Vaskupola jól működik, de itt azért 1500 rakétáról van legalább szó.”
A szakember szerint, bár egy nem tervezett és senki által nem irányított válságról lehet szó, a politikai szervezetek igyekeznek kihasználni a helyeztet, így többek között az izraeli kormánynak és személyesen Benjamin Netanjahúnak is érdeke lehet, hogy még egy darabig elhúzódjon a konfliktus. Ebben az esetben ugyanis nagyobb esélye van annak, hogy egészen őszig fennmaradjon az ügyvivői kormányzat.
Mi az a Hamász?
Tálas Péter elmondta, a Hámász, amire sokan egyszerűen terrorszervezetként tekintetnek, 2007 óta kormányozza Gázát. A szervezet nem ismeri el Izrael létét, ezért például a palesztin választáson való győzelme nagyon komoly kihívásokat jelentene az izraeli társadalom számára. Ugyanakkor a Hamász gyakorlatilag az egyetlen olyan szervezet, amely a Gázai övezetben képes a szociális ellátás megszervezésére és az élet irányításához szükséges infrastruktúrát működtetésére.
A szervezet erőszak nélküli politizálása azonban a mai napig nem megoldott, még ha erre a Palesztin Hatóságon keresztül volt is kísérlet.