Az Ever Given március 24-én fordult keresztbe és futott zátonyra, a 400 méter hosszú, 59 méter széles hajó mögött óriási torlódás alakult ki. Ez a legnagyobb hajó, ami valaha zátonyra futott a Szuezi-csatornában. A Szuezi-csatorna Hatóság nem engedi elhajózni a konténerszállító hajót, amely hat napig eltorlaszolta a csatornát, amíg le nem zárulnak a tárgyalások az incidens miatt követelt kártérítésről. Az Ever Given japán hajótulajdonosa már hivatalosan is deklarálta a közös hajókárt.
Ez a hajótulajdonos és a feladók (shipper, árutulajdonos) által közösen vállalt kár egy vészhelyzetben. Az összegnek észszerűnek kell maradnia, és rendszerint – mint a jelen helyzetben is –, a hajóparancsnok deklarálja – mondta az InfoRádióban a Magyar Szállítmányozók Szövetsége tengeri munkabizottságának vezetője.
Szalma Béla kapitány az InfoRádióban kiemelte: gondolhatnák ugyan, hogy ha valaki felad egy szállítmány árut – az Ever Given esetében mintegy 20 ezer konténerről van szó –, és kifizeti annak fuvardíját, akkor joggal követelhetné, hogy azt minden további anyagi következmény nélkül szállítsák le. Ám "a közös hajókár egy egy 1958-as szabály, valamint egyéb klauzulák szerint megengedi a hajótulajdonosnak, hogy adott esetben a kiszolgáltatást megelőzően bizonyos depozitokat iktasson a kárfelosztónak". Tehát a küldemények feladásakor kötött szerződésben szerepel a közös hajókár lehetősége, amit a hajóparancsnok deklarálhat. Ennek a "közös teherviselésnek" megvannak a feltételei, amiről egy 500 oldalas könyv szól – tette hozzá a szakember.
A Magyar Szállítmányozók Szövetsége tengeri munkabizottságának vezetője hozzátette: az eddigi információk szerint jogosan lehet a mostani ügyben életbe léptetni a közös hajókár intézményét, az viszont már más kérdés, hogy a Szuezi-csatorna Társaság egymilliárd dolláros kárigénye – vagyis 50 ezer dollár per konténer – jogos, vagy sem. Ráadásul várhatóan az úgynevezett késleltetett kiszolgáltatás kárigénye is föl fog majd merülni az incidensben a feltorlódott hajók késedelmes szállításai miatt.
Mindez ugyanakkor csak a kezdet, hiszen föl kell mérni, hogy magában a hajóban milyen kár keletkezett, és hogy minként állt elő a vészhelyzet, ki okozta, továbbá ott vannak a mentés költségei is. Ilyenkor pedig vastagon fog mindenki pennája – fogalmazott a kapitány, aki szerint ezért van szükség egy szakértő bevonására, aki pontosan megállapítja, hogy mik a jogos költségek, és ezeket milyen arányban osztja föl.
Márciusban a Szuezi-csatorna Hatóság március végén közölte: az időjárási körülmények és emberi mulasztás egyszerre játszottak szerepet a balesetben. Akkori becslések szerint csak a biztosítási szektornak több száz millió dolláros kárt okoz majd a baleset.