Helyi sajtóbeszámolók szerint március közepéig csupán a lakosság 5 százalékát oltották be Kínában, vagyis 65 millió koronavírus elleni vakcinát adtak be. Ebbe a számba olyanok tartoznak bele, mint például az egészségügyi dolgozók, a határállomások dolgozói és repülőtéri dolgozók, tehát Kína máshogyan fogta meg az oltási programot, mint például mi – fogalmazott Salát Gergely az Arénában. Vagyis ők nem az időseket, a veszélyeztetetteket, a krónikus betegeket oltották be először, hanem foglalkozási alapon azokat a csoportokat, amelyek a leginkább ki vannak téve a fertőzésnek, miután sok emberrel találkoznak. „Időseket eddig egyáltalán nem oltottak.”
Ugyanakkor a napokban azt is bejelentették, hogy most már „igazán beindul” az országos oltási program, amellyel
június végére 40 százalékra kívánják felvinni az átoltottsági arányt,
tette hozzá a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője. Mindez azt jelenti, hogy az említett időpontig naponta átlagosan 4 millió vakcinát kell beadniuk. Elképzelhető, hogy ezt kapacitásbeli okok miatt nem tudják majd tartani, de jelenleg ez a terv. Összességében tehát 5–600 millió embert, a mostani beoltottak tízszeresét tennék védetté néhány hónap alatt.
Salát Gergely az InfoRádió kérdésére válaszolva arra is kitért, hogy Kína a vackinációt természetesen saját oltóanyaggal bonyolítja, hiszen nincs rászorulva importra. Bár Magyarországon csak a Sinopharm nevű cég vakcináját használják,
Kínában már ötféle kínai oltóanyagot engedélyeztek – hármat végleges engedéllyel, kettőt pedig vészhelyzeti felhasználással, de vélhetően utóbbiak is hamarosan megkapják a rendes engedélyt.
A vakcinák között megtalálhatók a hagyományos, teljesen elölt vírust tartalmazók (például a Sinopharmé), de a modernebb vektorvakcinák is.
Visszatérve az említett 40 százalékos beoltottságra, Salát Gergely megjegyezte, biztosan terveznek már hosszabb távra is, de egyelőre nem hoztak nyilvánosságra távolabbi célt. Meglátása szerint nem „fűnyíróelv-szerűen” fogják szétteríteni az ország területei között a vakcinákat, hanem
elsősorban a városi népességet fogják „felhozni” az úgynevezett nyájimmunitás szintjére,
mert ők különösen ki vannak téve a tömeges fertőzésnek.
Az állami hivatalnokok legfrissebb közlései szerint az év végére pörög fel annyira a kínai belső kapacitás, hogy 3,6 milliárd dózist le tudjanak gyártani, amik nagy része ugyan kétadagos, vagyis feleannyi embernek a beoltására elegendő, de még így is futhat belőle több százmillió adag exportjára. Komolyabb gondot inkább az jelenthet, folytatta a Kína-szakértő, hogy vajon lesz-e elegendő fiola is, amikbe ezeket a vakcinákat bele lehet tölteni.
Kitörni a kiszolgáltatott helyzetből
Az InfoRádió Aréna című műsorában – egyebek mellett – szó esett a hetekben lezajlott kínai Országos Népi Gyűlésben elhangzott beszédek legfontosabb elemeiről is.
Salát Gergely ezzel kapcsolatban kifejtette: sok témával foglalkozott a parlament, a nők jogainak helyzetétől kezdve a hongkongi választási törvényig, de amire talán nekünk is érdemes figyelni, az az ötéves terv elfogadása, mert ez meghatározza, hogy a következő öt évben merre fog fejlődni Kína.
Mint ismert, Li Ko-csiang miniszterelnök arról beszélt: Kína célja, hogy az összes energiát a reformoknak, az innováció és a magas minőségű fejlődés előmozdításának szentelje, ami persze részben csak jól hangzó felsorolás, de általában a kínai vezetők, hogyha ilyen típusú nyilatkozatokat tesznek, azok mögött igencsak komoly politikai–gazdasági célok is vannak. A tanszékvezető szerint bár a pártzsargon bármely nyelven szörnyű, kínaiul különösen az, és úgymond le kell vakargatni a közhelyeket a lényegről, itt azonban nagyon erőteljesen kitetszik a lényeg:
Kína önellátásra való törekvése a csúcstechnológiai eszközök terén.
Salát Gergely emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt néhány évben, Donald Trump elnöksége alatt, az USA egyfajta technológiai embargót léptetett életbe, és számos cégnek megtiltotta, hogy különböző mikrochipeket és egyéb high-tech alkatrészeket szállítson Kínának. Emiatt a kínai high-tech ipar nagyon komoly gondba került, mert egész egyszerűen nem jutott hozzá azokhoz a mikrochipekhez, amelyekkel az okostelefonoktól kezdve a digitális kamerákon át egészen a rakétarendszerekig rengeteg termékük működne.
Tehát, érthető mód, nem akarnak a továbbiakban is ilyen kiszolgáltatottak lenni a külföldi beszállítóknak, sem a mindenféle politikai ellenfeleiknek. Ezért a következő években elképesztő mennyiségű pénzt és energiát fognak arra fordítani, hogy önellátóvá váljon Kína azoknak az alkatrészeknek az előállításában, amelyekre a kínai csúcstechnológiai iparnak szüksége van – elsősorban a chipekről, félvezetőkről, mikrochipekről van itt szó, összegezte Salát Gergely.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!