A Fehér Ház lakója közleményében emlékeztetett: az Egyesült Államok az elmúlt évtizedben feloldotta a szankciókat Mianmarral szemben, tekintettel arra, hogy az ázsiai ország az utóbbi időben jelentős előrelépéseket tett a demokratikus átalakulás útján.
A szükségállapot hétfői bevezetése után azonban
Washington felül fogja vizsgálni az országgal szembeni szankciós politikáját, és kész a korábbi büntető intézkedések visszaállítására és újabbak bevezetésére, ha Mianmart letérítik a demokrácia útjáról
- jelezte Joe Biden.
"A nemzetközi közösségnek egységesen kell követelnie a burmai (mianmari) hadseregtől a hatalom azonnali átadását" - olvasható a közleményben. Jen Psaki, a Fehér Ház sajtófőnöke egy sajtóértekezleten arra a kérdésre válaszolva, miszerint az elnök ezzel az állásfoglalásával Kínának akart-e üzenni, azt felelte: ez az ázsiai térség minden országának szóló üzenet.
Hétfőn ugyanis egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett a mianmari hadsereg azt követően, hogy több társával együtt őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit. Bejelentették: a hatalmat erre az időre Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka veszi át. Aung Szan Szú Kji mellett őrizetbe vették az ország elnökét, Vin Mjintet, valamint az NLD magas rangú tagjait is. A délkelet-ázsiai országban a november 8-i választások óta nagy a feszültség. A választásokon az Aung Szan Szú Kjí vezette, kormányon lévő Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) 396 helyet szerzett meg a 476 fős parlamentben. A hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott. A katonaság - amely 1962-től 2011-ig vezette az országot - az eredmények felülvizsgálatát követelte szabálytalanságokra hivatkozva, és nem zárta ki a puccs lehetőségét sem, ha panaszai nem találnak meghallgatásra. Ezt a fenyegetését most beváltotta. Az új parlament első ülését hétfőn tartották volna.
Barack Obama amerikai elnök 2016-ban enyhítette a Mianmar ellen hosszú ideje fenntartott gazdasági szankciókat (a világ szegényebb országainak elérhető kereskedelmi kedvezményektől még 1989-ben fosztották meg Mianmart emberi jogi visszaélések miatt). A Fehér Ház akkor úgy ítélte meg, hogy erre a korlátozásra már nem volt szükség, mert az ország jelentős lépéseket tett a demokrácia irányába, így már nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot az Egyesült Államok számára. Biden akkor az Egyesült Államok alelnöke volt.