Gálik Zoltán emlékeztetett, korábban mindenki arról beszélt, ha november 30-ig nincs megállapodás, már nem is lehet, ezzel szemben jelenleg is zajlanak a tárgyalások, és ha a következő napokban áttörés mutatkozik, még ha nagyon szűkös is lesz az idő, december végén úgy léphet ki az Egyesült Királyság az egységes piacról, hogy lesz valamilyen megállapodás. Bár ennek az esélye nagyon elenyésző, miután továbbra is két alapvető területen térnek el az álláspontok, így a versenyjog alkalmazásának a területén, valamint a halászati politikában.
Amennyiben a kemény brexit következik be, akkor a Világkereskedelmi Szervezetnek az általános vezérelvei fognak érvényesülni a kereskedelemben, ez viszont
sem Nagy-Britanniának, sem az Európai Uniónak nem jó
– tette hozzá a Corvinus docense. Hiszen egyfelől a britek csak nagyon korlátozott féltetlek mellett tudnák elérni a világ legnagyobb egységes piacát, ami komoly versenyhátránnyal járna számukra, de ugyan ez vonatkozna Európára is. Ugyanakkor, miután az Egyesült Királyság exportjának 40-50 százaléka irányul az Európai Unióba, míg fordítva ez csak 6-7 százalék, egyértelmű, hogy kinek lenne a fájdalmasabb. De nem is az áruforgalom, inkább a szolgáltatások területén – tette hozzá Gálik Zoltán –, hiszen Nagy-Britannia a GDP-jének 80-90 százalékát ezen keresztül értékesíti, amik egyébként is ki fognak lépni abból a status quóból amit most élveznek, de megállapodás hiányában még rosszabb helyzetbe kerülhetnek a vállalkozások.
Ugyanakkor senki sem tudja, hogy pontosan mi fog következni, hiszen korábban erre még nem volt példa, főként annak tükrében, hogy
már az elmúlt négy és fél év során is teljesen kiszámíthatatlan üzeleti könyezetet termetett a brexit,
ami során beruházási döntéseket kellett elhalasztani, nemcsak a brit, hanem egyéb külföldi cégeknek is, miután nem tudni, hogy milyen módon érik majd el az uniós piacot az Egyesült Királyságon keresztül. A helyzetet pedig tovább rontotta a koronavírus-járvány következményeként kialakult gazdasági válság, aminek az egyik leginkább kárvallottja a szigetország volt. Magyarán
a legrosszabbra kell felkészülnie Nagy-Britanniának,
vagyis egy több évig is elhúzód recesszióra – fogalmazott az egyetemi docens.
Gálik Zoltán azt is fölidézte, az Európai Unió nem ragaszkodott volna ahhoz, hogy december 31-e legyen a végső határidő, viszont Boris Johnson tavalyi győzelmét követően törvénybe iktatta, hogy mindenképpen ki fognak lépni a társulásból. Ahhoz, hogy ez mégse így legyen, a saját pártját, amelynek egyébként nagyon nagy a parlamenti többsége, kellene meggyőznie, hogy megváltoztassa. Illetve úgynevezett egyoldalú nyilatkozatokkal el lehetne érni bizonyos területeken, hogy mégiscsak hozzáférjenek a felek egymás piacához, de ez semmiképp nem tartható fenn hosszú távon.