Feledy Botond Ursula von der Leyenről: "kicsit kevesebb beszéd, kicsit több eredmény"

A koronavírus-járvány okozta válságból lehetőséget csinált az Európai Bizottság (EB), amely az unió történetében először érte el a közös hitelfelvétet - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond külpolitikai elemző.

Ismert, tavalyi megújulása után azonnal olyan válságban találta magát az EB, amelyben még sosem volt, és amilyen helyzet még a történelemben sem volt, hiszen egyszerre, néhány hét alatt változott meg minden, érintve az árucserét, a szabadságjogokat, a határok kezelését.

"Ebben a kontextusban vették át a botot a Juncker-féle Európai Bizottságtól, de ennek az eredményeképpen csináltak a válságból lehetőséget: létrehozták Európa első, közösen vállalt adósságterhét. Ez azt jelenti, hogy ennek a 750 milliárd eurónak egy részét az unió tagállamai közös adósságként vállalják, eddig ilyen az elmúlt évtizedekben nem sikerült. Vagyis

az unió történetének egyik legnagyobb áttörését érték most el.

Az, hogy ebben kinek mekkora szerepe volt, vagy hogy miközben német az Európai Bizottság elnöke, a németeké volt a legnagyobb ellenállás a közös adósságvállalásban, az most mindegy; óriási eredmény" - ecsetelte Feledy Botond.

A külpolitikai elemző szerint az EB ugyanakkor tanult is a korábbi tapasztalatokból, és azt a következtetést vonta le, hogy "a meredeken politikai kommunikáció a létező vagy az arányos eszköztár hiányában kevésbé célravezető, ezért kevésbé politikai nyelven kommunikálnak".

"Azt is mondhatnánk, hogy

németesebb lesz a dolog:

kicsit kevesebb beszéd, kicsit több eredmény" - fogalmazott.

Ennek megfelelően Ursula von der Leyen szerinte ki sem használta a koronavírus-járvány adta szereplési lehetőséget.

"A konzervatív, a szocialista és a liberális frakció mérete abszolút értéken csökkent. Emiatt mindenképp olyan pontokat is kell érintenie, és ezt már láttuk a tárcák elnevezésekor, amikor létrehozta az európai életmódért felelős biztosi posztot, hogy próbáljon kommunikálni ezeknek a pártoknak a peremvidékeire is. Ez a mostani beszédében is részben érinthető volt, hiszen miközben az antiszemitizmust is többször emlegette,

az új migrációs politikában a kiutasítás, a gyors elbírálás és a hatékony kezelés a fő szempont, és nem kizárólag azon ment az agyalás, hogy hogyan lehet minél gyorsabban minél több embert idehozni"

- vázolta az új bizottsági elnök új szemléletét Feledy Botond.

Ennek tehát az az oka, hogy Ursula von der Leyen egy "politikailag kényelmetlenebb helyzetben van", hiszen több embert kell megszólítania, mint korábban.

Arra a kérdésre, hogy mennyire sikerült elfogadtatnia magát az új elnöknek azokkal, akik nem rá szavaztak, Feledy Botond azt mondta: az új bizottság nem "építi magát", ami lehet karakter-, de lehet intézményi lehetőségek kérdése is. A brüsszeli többség úgy vélte, kevesebbet lehetett látni Ursula von der Leyent, mint amennyire szükségesnek gondolták vagy amennyire lehetett volna. Nem annyira használta ki tehát az EB azt a lehetőséget, hogy intézményi vagy személyi szinten építse magát vagy az elnökét. Kérdés, hogy ezt intézményi, jogi keretek nem tették lehetővé vagy karakterbeli kérdés volt.

"Az viszont biztos biztos, hogy a parlamentben sem annyira a bizottsággal vagy az elnökével voltak elfoglalva, hanem a zöld irányváltással, illetve még inkább a migráció kérdésével, de

a bizottság a zöld fordulattal egy kevéssé polarizált témát húzott magára.

Ez viszont a jelenlegi médiakörnyezetben együtt jár egy kisebb láthatósággal" - ecsetelte.

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja.