Nagyjából 2014 óta jár pávatáncot Lukasenka fehérorosz elnök Oroszország és az Európai Unió felé - akkor ugyanis az ukrajnai megmozdulások kapcsán szembekerült az orosz elnökkel, vagy legalábbis kritizálta Putyint - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója a fehérorosz választási eredmények nyomán elindult eseményeket kontextusba helyezve. Szavai szerint az EU is értékelte, hogy úgy tűnt, a fehérorosz rendszer nem akarna annyira Moszkvához tartozni, mert ez bizonyos függést jelent.
"A 80 százalék elsősorban Putyinnak szólt"
- mondta Tálas Péter. Szerinte ezzel demonstrálta Lukasenka, hogy még mindig erős ahhoz, hogy önálló politikát folytasson. Ahogyan az is beszédes, hogy az előzetes eredmények ismeretében épp Putyin elnök gratulált először a fehérorosz elnöknek. Ezt követően pedig a kínaiak és a kazahok. Arra is felhívta a figyelmet a biztonságpolitikai szakértő, hogy az orosz elnök gratulációjában mindössze egy fél mondat szól az eredménynek, a többi része azonban inkább annak a reménynek a kifejtése, hogy szorosabb lesz az államszövetség, a katonai együttműködés, illetve szorosabbak lesznek a gazdasági kapcsolatok.
"Az elnök összességében meggyengült, Moszkva elérte azt, hogy nem fog a továbbiakban Európához közeledni a fehérorosz vezetés"
- véli Tálas Péter. Vagyis rákényszerül a további orosz közeledésre, főleg az után, hogy az Európai Unió vezetői - köztük egyébként a magyar bővítési biztos is - felszólították a belorusz rendszert a rendőri túlkapások kivizsgálására és befejezésére. "Arra számítok, hogy ez Moszkvához való közeledést eredményez majd, másrészt a rendszer erősebben függ majd Putyin szándékaitól" - mondta Tálas Péter. Hozzátette: utóbbiban szerinte benne lehet az is, hogy lazítani kell a diktatúra csavarjain Fehéroroszországban, mert egyáltalán nem biztos, hogy Moszkvának ilyen gyenge, társadalmilag nem eléggé beágyazott elnökre van szüksége.
Lengyelország is élesen reagált a fehérorosz választási eredményekre, illetve az előzetes eredményközlést követő tüntetésekkel kapcsolatos hatalmi reakciókra. A lengyel elnök a fehérorosz rendőri intézkedések ellen elsőként szólalt fel, míg a lengyel kormányfő rendkívüli uniós csúcs összehívását kezdeményezte a hétvégi belorusz események miatt. Tálas Péter a lengyel reakciókat elemezve elmondta, hogy mivel nagyon erősen tartanak az oroszoktól, ezért biztonságpolitikai szempontból nemzeti érdekük, hogy minél kevésbé érintkezzenek Oroszországgal.
"A fehérorosz események abból a szempontból fontosak, hogy Lengyelország szeretné megakadályozni az orosz-belorusz szövetség erőteljesebbé válását"
- hangsúlyozta Tálas Péter. Felidézte, hogy amikor arról volt szó, hogy Putyin elnök hogyan lesz - ha úgy tetszik - életfogytiglan elnök, akkor volt egy olyan elképzelés is, hogy a belorusz-orosz államszövetség fejévé fogják megválasztani. Ezt a posztot jelenleg egyébként senki nem tölti be - de elméletileg elképzelhető egy ilyen politikus. Szerinte Lengyelország számára a legfontosabb az ukrán és a belorusz integritás lenne, mert így látnák szavatolva a lengyel biztonságot. "Épp ezért reagálnak nagyon keményen mind az ukrán, mind a belorusz eseményekre" - tette hozzá a szakértő.
Úgy értékelte, hogy a lengyelek számára most lehetőség volt arra, hogy jelezzék a saját elégedetlenségüket is az oroszok és a beloruszok felé a keményebb nyilatkozatokkal - miután ez most egy viszonylag nagy elégetlenségi hullám volt Fehéroroszországban az ellátási gondok, a koronavírus-járvány kezelése és a választási eredmények miatt is. "Másrészt azt is kell látni, hogy Lengyelország az Európai Unió keleti szomszédságpolitikájának egyik fő szereplője, egyik kezdeményezője, hiszen a posztszovjet térség egyes országainak leválasztása az orosz köldökzsinórról az a lengyel feltételezések szerint erősítené az ország biztonságát" - tette hozzá Tálas Péter.