Gyévai Zoltán hangsúlyozta, az Európai Parlament által csütörtökön elfogadott állásfoglalás egy politikai nyilatkozta, tehát semmiféle jogi érvénye nincsen. A későbbiekben ugyanakkor az EP-nek lehetősége lesz arra, hogy érdemben hozzászóljon a témához, tekintve, hogy vésősoron ő határoz arról, hogy az állam- és kormányfők által öt nap után megszült alku érvényes-e, vagy sem.
A Bruxinfo főszerkesztője felidézte, az Európai Parlament elsősorban
az MFF-vel elégedetlen, tehát a hosszú távú keretköltségvetés számaival,
illetve azzal, hogy az Európai Unió számára kihívást jelentő területektől – legyen szó a klímaváltozásról, vagy a digitális átállásról, akár a migrációról, esetleg a védelmi politikáról – vették el a legtöbb pénzt a kormányzati megállapodás alkalmával. Tehát a két csomag, vagyis a 750 milliárd eurós újjáépítési alap és a több mint 1000 milliárd euró értékű hétéves keretösszeg (idei folyó áron 809 és 1117 milliárd euró, összesen 1926 milliárd eurót jelent) közül az utóbbi számaival kapcsolatban vannak kifogásaik.
A szakember arra is kiért, az Európai Parlamentnek vannak kifejezett vesszőparipái, amelyeket mindenképp látni akart a megállapodásban, mint a saját források rendszere, vagyis az, hogy az Európai Uniónak minél több saját bevétele legyen, és ne annyira a tagállamoktól függjön, illetve, hogy a kifizetéseket a jogállamisági elvekhez kapcsolják. Ezek azok, amik az Európai Parlamentet arra ihlették, még ha előbbi esetében történt jelentős előrelépés, hogy az említett állásfoglalást elfogadja, ami egy bírálat, de nem meglepetés, tekintve, hogy az EP sokkal magasabbra tette volna a lécet – fogalmazott Gyévai Zoltán, kiemelve:
természetes, hogy az Európai Parlament jobban szem előtt tartja az unió érdekeit, míg a tagállamok a sajátjukat nézik.
A Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádióban arra is emlékeztetett, az állam- és kormányfők által meghatározott hétéves keretösszeg sarokpontjain az Európai Parlamentnek már nincs lehetősége változtatni, azokon belül viszont van bizonyos mozgástér, átcsoportosítási lehetőség. Így az EP általában kihasználja azt a jogát, hogy a részletekről együttdöntési eljárás keretében dönthet az Európai Tanáccsal, vagyis
némiképp fellazíthatja a megállapodást annak érdekében, hogy minél több európai érdek tükröződjön benne
– magyarázta Gyévai Zoltán.
Vélhetően mindent megtesznek majd a képviselők, hogy több forrás jusson a kohéziós politikára, illetve annak bizonyos szegmenseire, továbbá olyan projektekre, mint a páneurópai közlekedési folyosók, vagy energiapolitikai és klímapolitikai célokra, több pénz jusson oktatásra, az Erasmusra, az innovációra, illetve a külső határőrizeti ügynökségre is, hiszen ezek azok, amik az uniót tagállami szinten is érintik – fogalmazott.
Gyévai Zoltán végezetül jelezte, a viták lezárásának van egy természetes határa, miután 2021. január 1-jétől tokkal, vonóval el kell indulnia a következő programnak, tehát addig a most megszületett politikai megállapodáson túl a jogi formájának is meg kell születnie, így most egy nagyon intenzív jogalkotói folyamat veszi majd kezdetét, amelyre nagyjából négy hónap áll rendelkezésre. Ugyanakkor az Európai Parlament szeptember–október környékén bonyolítaná le a végszavazást a politikai megállapodásról, miközben párhuzamosan zajlanak majd a szektorális jogalkotások, valószínűsíthetően az utolsó pillanatig, tehát decemberig – ismételte meg.
A csata még közel sem ért véget
Mint arról az Infostart is beszámolt, az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalásával kapcsolatban Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy fogalmazott:
"a magyar és a lengyel erők megállították a liberálisok támadását,
visszaverték azt a kísérletet, hogy az őket megillető pénzekről mások döntsenek, azt hogy politikai feltételekhez kössék annak a pénznek a felhasználását olyan migrációpárti országok, amelyek gyűlölik a magyarokat és akik mögött Soros György hálózata áll.
Emlékeztetett, az EP azt akarta, hogy legyen olyan pénzügyi eszköz, amellyel zsarolni lehet Magyarországot és Lengyelországot, mert Európában két egymással versengő nézet van: az egyik szerint sok idegen kultúrájú embert kell beengedni a kontinensre, Magyarország ezt nem szeretné, és a magyar miniszterelnöknek még egy évtizeden keresztül vívnia kell ezt a csatát – vélekedett. (A beszélgetést itt tudja meghallgatni.)