Öt európai parlamenti frakció - a kereszténydemokrata (Európai Néppárt), a szocialista, a liberális, a zöldpárti és a szélsőbaloldali - is levélben sürgette, hogy az EU gyorsítsa fel a Magyarországot is érintő 7-es cikkelyes eljárást. A frakcióvezetők ezért pénteken levelet írtak az unió állam- és kormányfői testületét elnöklő Charles Michelnek, valamint a soros EU-elnöki posztot betöltő Horvátország európai ügyekkel foglalkozó államtitkárának, Andreja Metelko-Zgombicnak, amelyben hangot adnak a jogállami eljárás eredménytelenségével kapcsolatos aggályaiknak.
Ez folytatása annak a határozatnak, amit az Európai Parlament néhány héttel ezelőtt fogadott el a 7.cikk szerinti eljárások állásáról, amelyben már megsürgette az Európai Tanácsot, hogy kapcsolja nagyobb sebességre az eljárást, ami Lengyelországot és Magyarországot egyaránt érinti - mondta az InfoRádiónak Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője. A mostani levelet aláíró frakcióvezetők frakciói is többségükben megszavazták ezt a határozatot, és ezt nyomatékosították most.
"A soros horvát elnökség egyértelmű jelét adta annak, hogy az a lendület, amit a finnek belevittek az előző félévben a jogállamisági eljárásba, meg fog törni a horvát félév alatt,
ezzel nem kívánnak olyan exponáltan foglalkozni" - mondta Gyévai Zoltán. Szerinte nincs szó arról, hogy a frakcióvezetők jogállamisággal kapcsolatos levelének időzítése arra szolgálna, hogy gyengítse Magyarország és Lengyelország pozícióit a 7 éves keretköltségvetéssel kapcsolatos vitában. Elmondta, hogy ez a téma a keretköltségvetési tárgyalásokban csak nagyon átszűrve jelenik meg. Olyan értelemben persze jelen van, hogy létezik egy javaslat arról, hogy legyen egy jogállami fék, ami a kifizetéseket a jogállami elvek tiszteletben tartásától teszi függővé. "De láthatóan ez a kérdés is azon az úton van, hogy a korábbi nagy nekibuzdulásból kevésbé erős mechanizmus születik majd, legalábbis a vita jelenlegi állása szerint" - tette hozzá a főszerkesztő.
Azt sem mondaná, hogy elveszőben lenne a jogállamisággal kapcsolatos vita a keretköltségvetés elfogadásával kapcsolatos egyeztetések miatt, mivel ilyen alapon a brexit is a háttérbe szorította volna. De tény, hogy jelenleg a 7 éves költségvetés elfogadása a legfontosabb. Viszont még ha az Általános ügyek tanácsa jövő keddi ülésén újra napirendre venné is a 7-es cikkelyes eljárást, akkor sem várható érdemi változás a jelenlegi helyzethez képest. Magyarország eddig két meghallgatáson van túl az ügyben, a lengyelek hármon.
"A maximum, ami történhet a horvát elnökség alatt - de erre sincsen garancia -, hogy újabb meghallgatást tartanak. Az Európai Parlament ezt sürgeti, amellett, hogy megmaradjon az eljárás dinamizmusa"
- mondta Gyévai Zoltán.
Egy ponton valószínűleg az Európai Tanácsnak is döntenie kell arról, hogy mit kezdjen a 7-es cikkelyes eljárással, tehát hogy szavazzon-e vagy ne, elindítsa-e az eljárást. "Ez, úgy néz ki, nem a horvát elnökség alatt lesz, és a következő hónapban nem lesz látványos változás a tanácsban e téren" - tette hozzá a főszerkesztő.
A keretköltségvetésről szóló múlt heti eredménytelen uniós csúcson előállt patthelyzet feloldásának lehetséges megoldásával kapcsolatban elmondta, hogy csak kölcsönös engedményekkel mozdíthatóak ki a holtpontról a tárgyalások. A kérdés szerinte az, hogy hol és mikor találkoznak a felek elképzelései, de ezt egyelőre még nem látni. Szerinte ez az uniós csúcstalálkozó nagyon féloldalas volt, nem volt igazi tárgyalás. "Egyszerűen 4, Németországgal együtt 5 országról szólt, amelyeket fukar néven emlegetnek mostanság, és amelyek nagyon alacsonyan szeretnék tartani az európai uniós kiadásokat,
és nem hajlandóak egy centet sem fizetni azért, mert a britek kiléptek, és nem akarják pótolni ezt az összeget"
- mondta Gyévai Zoltán. Velük szemben 17 ország áll, amelyek viszont legalább szinten tartanák, vagy csak kismértékben csökkentenék a kiadásokat.
"A két pozíció között több száz milliárd eurós különbség van"
- hangsúlyozta a főszerkesztő.
Egyelőre láthatóan nem érett még meg az idő a megoldásra, hiszen mindenki úgy gondolkodott, hogy "nem szabad korán pislogni, mert lesz egy második lehetőség is".
Ez utóbbi időzítése és megalapozottsága lesz a kulcskérdés, vagyis hogy honnan fognak indulni a tárgyalások: onnan, ahol abbahagyták, vagy pedig egy teljesen új javaslatot kell majd Charles Michelnek az asztalra tennie.
"Ezek nyitott kérdések, amelyre ebben a pillanatban senki sem tud válaszolni" - hangsúlyozta Gyévai Zoltán.