Juncker tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az elért megegyezést, és javaslatot tett annak jóváhagyására a délután kezdődő EU-csúcstalálkozón.
"Ahol akarat van, ott megállapodás is van"
- írta rövid Twitter-bejegyzésében.
????? Where there is a will, there is a #deal - we have one! It’s a fair and balanced agreement for the EU and the UK and it is testament to our commitment to find solutions. I recommend that #EUCO endorses this deal. pic.twitter.com/7AfKyCZ6k9
— Jean-Claude Juncker (@JunckerEU) 2019. október 17.
A brüsszeli testület vezetője levelet küldött Donald Tusknak, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben arról számolt be, hogy sikerült egyetértésre jutni a bénultság fő okának számító ír-északír helyzet rendezésére szolgáló rendelkezésekről és a jövőbeli viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat szövegéről is.
Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság és Boris Johnson egyaránt támogatásáról biztosította mindkét dokumentumot, és felszólított mielőbbi aláírására. Kiemelte továbbá, noha nagyon sajnálja, hogy a britek a távozás mellett döntöttek, ezen körülmények között az EU érdekeit a tagság rendezett megszűnése, illetve a baráti, partneri kapcsolatok fenntartása szolgálja legjobban.
"Úgy gondolom, hogy itt az ideje lezárni a kiválási folyamatot, és minél hamarabb továbblépni a jövőbeli kapcsolatok kérdésére"
- közölte. Később Juncker a Johnsonnal közös sajtótájékoztatóján kijelentette, a megegyezés azt jelenti, hogy nincs szükség semmiféle hosszabbításra, ugyanakkor rámutatott, hogy a végső szó a parlamenté mindkét oldalon. Hozzátette, a szerződés az emberekről és a békéről szól.
Johnson leszögezte, hogy mindkét fél számára jó eredmény született, és
felszólította a brit törvényhozókat annak elfogadására, mondván, itt a lehetőség az ország kiléptetésére, a népakarat végrehajtására.
Mint mondta, az egyezség megnyitja az utat a "valódi Brexit" előtt, de az Egyesült Királyság ennek ellenére fontos partnere kíván maradni az Európai Uniónak.
Most, hogy elfogadták az EU-csúcson a megállapodást, az a londoni törvényhozás, valamint az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra. Az EP-ben egyszerű többségre van szükség a ratifikációhoz, amelyet a huszonhetek kormányait tömörítő tanács minősített többséggel erősíthet meg. A képviselőtestület korábban azt közölte, hogy
csak akkor bocsátják szavazásra a kérdést, ha a szigetországban már megtörtént a jóváhagyás.
Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója leszögezte, hogy a szöveg megfelel a bennmaradó tagállamok által korábban lefektetett követelmények mindegyikének, és jogbiztonságot teremt minden területen, ahol a rendezetlen kilépés bizonytalanságot okozna.
Arról is beszámolt emellett, hogy Johnson délelőtt magabiztosnak mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy sikerül az ügyben többséget szereznie a londoni alsóházban.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke üdvözölte a fejleményeket, s reményét fejezte ki, hogy a ratifikáció során sem lesznek problémák. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament illetékes koordinátora megállapította, hogy ezen egyezség biztosítja az egységes piac integritását, tiszteletben tartja az EU értékeit és megakadályozza a kemény határok visszaállítása az Ír-szigeten.
"A kérdés pusztán az, hogy el fogja-e fogadni a brit parlament"
- tette hozzá.
Amit a megállapodás tartalmáról tudni lehet
Az új alkuban garantálják az uniós polgárok jogait, Nagy-Britannia eleget tesz költségvetési vállalásainak és 2020 végéig vagy lehet hogy egy évvel tovább tartó átmeneti időszak indul. Mindez azért vált lehetségessé, mert a felek „jogilag kivitelezhető megoldást találtak arra, hogy elkerüljék a határellenőrzést Írországban”.
A deal része, hogy Észak-Írország a brit vámúnióban marad, de belépési pont lesz az EU közös piacra. Ezért harmadik országból érkező árukra brit vámokat vetnek ki, ha azok nem mennek tovább Európába. Ha fennáll ennek a lehetősége, akkor EU-vámokat vetnek ki.
Emellett az Európai Bizottság közölte: Nagy-Britannia „ambíciózus” szabadkereskedelmi megállapodást tervez az EU-val, mely kizárja a vámokat és kvótákat. Az erről szóló kitételt beleemelték a válási paktumhoz csatolt politikai nyilatkozatba. A Bizottság a britek óhaját „a fair verseny és az esélyegyenlőség” iránti „masszív elkötelezettségként” jellemezte.
A kérdés, hogy szavaz majd a brit parlament
Az északír protestánsokat a brit parlamentben képviselő DUP párt – amelynek már hatalmas regionális támogatást ígért be Johnson – ugyanis pár órával az alku megkötése előtt megmakacsolta magát és kilátásba helyezte: nem szavazza meg a Brüsszellel kötött megállapodást, „annak jelenlegi formájában”. A DUP álláspontját eddig hűen követték a Konzervatív Párt keményvonalas parlamenti brexit-frakciója, a befolyásos Európai Kutatási Csoport tagjai.Az északír pártnak – amely a Nagypénteki Békeegyezmény nyomán éveken át közösen kormányozta a tartományt az ír sziget egyesítését akaró Sinn Feinn katolikus párttal – fenntartásai támadtak.
A hivatalosan említett kifogás az, hogy az északír katolikusok és Írország aránytalan befolyáshoz juthat és négyévente szavazhat arról, hogy Észak-Írországban érvényes legyen-e az EU vámrendje, mivel az alkuban elfogadott szabályozás szerint az Északír Parlament dönthetne a kérdésben. Szerintük ezzel leválaszthatnák őket Nagy-Britannia fennmaradó részéről.
A brexitról valamennyi korábbi cikkünket megtalálja ITT.