"Nyitott lennék megvitatni az atomalku kisebb változtatásait, kiegészítéseit, ha a szankciókat feloldanák" - mondta Róháni.
Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszter hétfőn bejelentette: Teherán hajlandó folytatni az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló megállapodás megmentését célzó tárgyalásokat, de szerződéses partnereitől bizalomerősítő lépéseket vár.
Továbbra is feszültség forrása, hogy Washington tavaly májusban kilépett a 2015-ben Iránnal aláírt atomalkuból, és visszavezette az Iránnal szembeni korábbi szankciókat, amire válaszul júliusban Teherán felfüggesztette az egyezményben vállalt kötelezettségeinek a betartását. Zaríf hétfőn jelezte, hogy szerdán találkozni kíván a megállapodásban bennmaradt öt ország (Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország) külügyminisztereivel.
Róháni beszélt a jemeni húszi lázadók által szeptember 14-én elkövetett dróntámadásokról is, amelyek a szaúd-arábiai Aramco állami olajvállalat két olajterminálját, köztük a világ legnagyobb olajfinomítóját érték. Hangsúlyozta: a jemeniek gyakorlatilag megalázták az Egyesült Államokat azzal, hogy kijátszották az amerikai gyártmányú szaúdi légelhárító rendszereket. "Nem lehet nem észrevenni az amerikai védelmi rendszerek gyengeségét, amelyek útját próbálják állni a rakétáknak és drónoknak" - hangoztatta Róháni, akit a Tasznim félhivatalos hírügynökség idézett.
"Az Irán elleni vádak alapja, miszerint köze volt a Saudi Aramco olajlétesítmények ellen elkövetett támadásokhoz az, hogy Washington nem akarja elismerni Jemen hadi potenciálját, amivel képes csapásokat végrehajtani drónokkal és rakétákkal" - fűzte hozzá az iráni vezető.
Az Egyesült Államok mellett Franciaország, Németország és Nagy-Britannia vezetői is egyértelműen Iránt tették felelőssé a szaúdi olajlétesítmények elleni támadásokért. A jemeni polgárháborúban a felkelőket támogató Irán ugyanakkor kitartóan tagadja, hogy köze lett volna a támadásokhoz.