Zoboki Gábor: a Notre-Dame-ot újra lehet építeni

Tűz ütött ki a Notre Dame párizsi székesegyház felújítás alatt álló tetőszerkezeténél hétfő este, a lángok átterjedtek a tetőre, aminek jelentős része megkárosodott. Azt egyelőre nem tudni, mi minden veszett oda, a fontos műtárgyakat azonban kimenekítették a késő-gótikus, 850 éves katolikus templomból.

Először is meg kell majd vizsgálni, mi történhetett azokkal a szerkezetekkel, amik állva maradtak. "Egy tűzoltásnak két eseménye zajlik, ami tartószerkezeti szempontból megvizsgálandó egy ilyen katasztrófaeset után akár hetekkel is: hogy

mi forrósodott át, illetve hogy mi történik azzal, ami hideg vizet kap"

- hangsúlyozta az InfoRádióban Zoboki Gábor Ybl-díjas építész. Arra is felhívta a figyelmet, hogy maga a Notre Dame építésze is azt nyilatkozta hétfő éjjel, hogy még napokba telik, amíg kiderül, meddig bírják a boltozatok.

"Rengeteg vizet kapott a ház, egyáltalán nem biztos, hogy minden boltív bírni fogja."

Elmondta, a ledőlt huszártorony, ami a főhajó és a kereszthajó között állt, "elindította" az egész boltozatot, "olyan, mint amikor az ember egy pulóverből kihúz egy szálat". Ez a torony egyébként nem volt korabeli, maga az épület ugyanis rengeteget sérült, és a francia forradalom idején széthordták, majd 1845 és 1878 között az eredeti terveknek megfelelően újjáépítették épp ezt a részt; 15 éve pedig egy nagy viharban is ez a torony sérült meg.

Felidézte: a tetőben finom szerkezetű támívek és boltozatok vannak, és ha ezek nem bírják és leomlanak, akkor, mint egy pulóver, felbomlik az egész ház felső boltívtartó rendszere.

Zoboki Gábor szerint amikor azt mondjuk, hogy "újjáépítjük", akkor azt egy sokkal mélyebb vizsgálatnak kell megelőznie, és kulcskérdés, hogy

meg lehet-e tartani az eredeti falakat, boltozatokat, vagy visszabontásra van szükség.

Nem is a tető a legnagyobb veszteség

Hogy a felújításra mi alapján kerül sor, a szakember azt mondta, olyan mennyiségű rajz és falvizsgálat áll rendelkezésre, hogy teljesen világos, mit kellene csinálni, de abban a pillanatban, hogy megsérülnek a szerkezetek, újra kell gondolni mindent, és csak a legkorszerűbb anyagokhoz lehet nyúlni.

Az egyik igazi veszteségnek a több mint 700-800 éves üvegablakok számítanak, meg kell vizsgálni az állapotukat. Ezek színe, architektúrája, finomsága ugyanis nagyon nehezen reprodukálható, szinte lehetetlen

- mutatott rá.

Vizsgálat tárgya lesz az az orgona is, a székesegyház hangszere ugyanis mérce az egyetemes orgonaművészetben: a gyakran az új orgonákat, valamint számos zeneművet is ehhez igazítottak.

Elmondta még, a kormány már tervezett egy pár millió eurós felújítást az épületen, de úgy tűnik, ennél most egy nagyobb munkára lesz szükség, de "ember legyen a talpán, aki egy 850 éves épületben megmondja, mi eredeti". Ezért a kreativitás nem az újdonságok kitalálására kell, hanem arra, hogy kitalálják: mi az a kor, mi az az összefüggésrendszer és stílus, amiben egy ilyen műemléket újjá lehet építeni.

Ami biztos: a tető az oltár fölött szakadt be, így azt és a környezetét érhette a legnagyobb kár. És

szerencse a szerencsétlenségben, hogy restaurációs céllal egy héttel korábban eltávolították a helyükről az apostolszobrokat,

így azok megmenekültek, és a harangtornyok sem sérültek meg.

A tűz eloltását követően született elsődleges vélemények szerint óriási veszteségek árán, de sikerült megmenteni a Notre Dame fő szerkezetét, a Párizson úrrá lett döbbenet keddre azonban már elszántsággal vegyül. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szolidaritásáról biztosította a párizsiakat. A tragédia máris megható művészeti alkotásokat inspirált.

A hétfő esti tűz után Cser Anikó Panni, Gusztos Péter és Bán Csabáné szemtanúként szólalt meg az InfoRádióban, a velük készült beszélgetéseket alább meghallgathatják.