A térség egyáltalán nem egységes, és régóta megoldatlan gazdasági problémákkal kellene megküzdenie – vélekedett Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. „Eltérő úton járnak, de én azt gondolom, hogy
a választásoknak általánosságban nincs jelentősége a térségben”
– fogalmazott, hozzátéve: ugyanazok a gazdasági és szociális problémák fennállnak, amiért utcára mentek az emberek 2011-ben.
Egyetért mindezzel Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, aki szerint tovább rontja a helyzetet, hogy miközben a térségben az Iszlám Állam területi identitásként ugyan megszűnt, de terrorhálózatként tovább működik. Mivel korábban több mint tíz évig így működött, „számára ez egy sokkal természetes forma”. Az ISIS helyi szervezetén túl globális hálózattal is rendelkezik, aminek
tagjait egyesével kell legyőzni ahhoz, hogy az egész rendszert meg lehessen dönteni.
„Erre pedig nagyon nem látszik semmi esély” – vélekedett a szakértő. Szíria és Irak területén összességében az Iszlám Állam harcosainak létszáma jelenleg mintegy harmincezer főre tehető.
A béke felé vezető út
Az Egyesült Államok rendezni szeretné az Izrael és Palesztina közötti konfliktust, Donald Trump amerikai elnök ezt a megállapodást az áprilisi izraeli választások után hozná nyilvánosságra. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója azt mondta: ez a dokumentum csupán a további tárgyalások alapja lehet. „Amennyire az Egyesült Államok korlátozott retorikájából lehet valamit érezni, az talán az, hogy ők sem gondolják azt, hogy ez lesz majd a végleges dokumentum” – fogalmazott.
A régió konfliktusait különösen figyelemreméltóvá teszi az, hogy Izraelnek valószínűleg van tömegpusztító fegyvere
– erről már a Csicsmann László beszélt. Mint mondta: egyes kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy Izrael birtokában van a nukleáris képességnek. Többször felmerült korábban, hogy tömegpusztítófegyver-mentes övezetet kéne létrehozni az Közel-Keleten, ennek érdekében pedig nem csak Iránnak, hanem Izraelnek is fel kéne számolnia ezen arzenálját. Csicsmann László hozzátette, hogy a térségben szinte valamennyi állam gondolkozik egy békés célú nukleáris program fejlesztésén, erre például az áramtermelés miatt szükség is volna.