A szíriai amerikai kivonulással jelentős konfliktusforrás szűnik meg az Egyesült Államok és Törökország között - mondta Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
"A török akarat az, hogy szabad kezet kapjanak az észak-szíriai kurdokat illetően az Iszlám Állam elleni beavatkozás címszava alatt. Ez egy nagyon régi törekvés a török kormány részéről, és Ankara folyamatosan nehezményezte, hogy amerikai csapatok megjelentek Észak-Szíriában, támogatva a kurdokat. Sőt, az ottani állomásozásuk miatt a török erők nem tudnak benyomulni erre a területre. Az észak-szíriai kurd fegyveres erők, illetve a legfontosabb szervezet, a Demokratikus Unió Pártja török olvasatban terroristaszervezet."
A bejelentett kivonulással Ankara szabad kezet kaphat a térségben, a Donald Trump és Recep Tayyip Erdogan között született megállapodásnak azonban voltak valószínűleg más elemei is
- mondta a szakértő.
"Nem sokkal az amerikai elnöki Twitter-üzenet után
a törökök közölték, hogy egy 3,5 milliárd dolláros amerikai Patriot rakétavédelmi rendszer vásárlásába is beleállnak. Biztos, hogy sok minden volt ott terítéken"
- fogalmazott.
A bejelentés azért lepett meg sok republikánus politikust is, mert a többéves amerikai térségbeli tevékenység eredményét teszi semmissé. Hatalmi vákuumot eredményez, ami pedig éppen azokat a hatalmakat erősíti, amelyeket Washington - más intézkedésekkel - igyekszik gyengíteni.
"Az Egyesült Államok fegyverrel, kiképzéssel igyekszik támogatni az észak-szíriai kurdokat, a terület tehát amerikai bázisként szolgált egy olyan Szíriában, amely Oroszország legfontosabb regionális szövetségese, és Irán eléggé komolyan támogatott.
Ha az amerikaiak kivonulnak, a kurdoknak nem marad már más, mint megtalálni a modus vivendit az oroszokkal és Bassár el-Aszad elnökkel.
A bejelentés után éppen ezért jelentek meg különböző nyilatkozatok a kivonulás határidejéről. Legutóbb az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton Törökországban azt mondta, addig maradnak az amerikai katonák, amíg nem kapnak garanciát Ankarától az észak-szíriai kurdok biztonságára.
Muszáj fejleszteniük a hadseregüket
Egeresi Zoltán azt is elmondta, hogy
geostratégiai szempontból fontos, hogy a török hadsereg - amely létszámában a NATO második legnagyobb hadereje - folyamatosan javítsa, fejlessze fegyverzetét.
A legutóbbi beszerzések és megállapodások közül említette még, hogy Ankara orosz légvédelmi rakétarendszert és több mint 100 amerikai F-35-ös harci gépet is vásárolni tervez.
"Ha megnézzük azt, hogy Törökország közvetlen környezetében az elmúlt 25-30 évben mik történtek - balkáni háborúk, etnikai bizonytalanság, kaukázusi konfliktus, és a közel-keleti szomszédság is enyhén szólva is problémás -, ebből a szempontból egy modernizált török hadsereg mindenképpen az ország érdekeit szolgálja" - összegezte Egeresi Zoltán.
Hozzátette: a folyamatos fejlesztések ellenére a török hadsereg felszereltsége még elmarad a NATO legfejlettebb államainak haderejétől. "Való igaz, hogy a második legnagyobb létszámú hadseregről van szó, közel 400 ezer fővel, de ha azt nézzük, hogy mennyit költ rá Törökország a többi nagyobb tagállamhoz képest, akkor lényegesen alacsonyabb számot kapunk.
Messze megelőzi Németország, Anglia, Franciaország, Olaszország, és a felszereltségben is elmaradottak a legfejlettebbekhez képest."
Az elmúlt 25 évben Ankara azért jelentős összegeket költött a saját hadiipari létrehozására, így ma már van saját hadihajójuk, harci helikopterük, tankjuk és rakétájuk, azonban a behozatal aránya még most is jelentős - mondta Egeresi Zoltán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa hozzátette azonban, hogy
egyes területeken már most is jelentős a török export, ezért is születhetett a közelmúltban egy török-magyar hadiipari megállapodás, amelynek részletei egyelőre nem ismertek.
"Vannak olyan területek a török hadiipar eddigi eredményei között, amikben tudnak olyat mutatni Magyarországnak, amiben a világ élvonalában vannak. Ilyenek például
a drónok, ezek gyártásában a világ öt legjobbja közé tartoznak."
Törökország rendszeresen értékesít saját gyártású haditechnikát, fegyvereket, azonban elsősorban nem a nyugati országokban, hanem Közel-Keleten, Ázsiában és Afrikában - mondta a szakértő.