A több mint százezer eltűntként nyilvánított ember "a valaha tapasztalt legmagasabb szám" - jelentette ki Agnes Coutou, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) tanácsadója az ENSZ-közgyűlés emberi jogi bizottságában. "Tudjuk, hogy ez a jéghegy csúcsa, és csak egy része azoknak, akik becslések szerint a régebbi, illetve a jelenleg is zajló konfliktusokban eltűntek".
Nemzeteken átnyúló probléma
Az ICRC az eltűntek hozzátartozóival és több mint negyven volt, illetve jelenlegi konfliktusok által érintett ország hatóságaival működik együtt. Öt intézménye foglalkozik az eltűnt személyek felkutatásával.
Agnes Coutou három tényezővel magyarázta az eltűntek számának növekedését: a kiszélesedett fegyveres konfliktusokkal, az évtizedeken át eltűntként nyilvántartottak "nemzedékekre kiható hatásával" és a probléma növekvő globalizálódásával. "Az eltűntek nemzeteken átnyúló problémája különösen egyértelmű, ha a migrációra gondolunk, amikor emberek ezrei és ezrei menekülnek a konfliktusok elől tranzit- és célországokba" - mondta Agnes Coutou.
Magyarországon is sokféle ügy miatt indítanak keresést
A Nemzetközi Vöröskereszt és annak 191 tagországa együttműködve próbálja a hozzájuk érkezett kereséseket eredményre vinni. A hazai viszonyokról a Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálatának vezetője, Domonkos Erzsébet az InfoRádiónak azt mondta: a költözések, az emberi kapcsolatok lazulása, a gazdasági kivándolrás is okoz eltűnéseket. "Egy-két év után már ritkábban jelentkeznek az elköltözöttek, és előfordul, hogy utána már nem írnak, nem telefonálnak".
Minden évben körülbelül 1000 új ügyet kezdenek el, és továbbviszik az előző évek kerséseit is. Számítógépen több mint 64 ezer ügyet tartanak nyilván, ehhez jön a számítógépek előtti idők nyilvántartása. A szakember elmondása szerint
"a megkeresések körülbelül 50-60 százaléka zárul eredményesen, de ez attól is függ, hogy milyen típusú ügyről van szó."
A menekültekkel kapcsolatos kérelmeknél 0-1 százalék körüli, az úgynevezett egészségügyi jelentéseknél majdnem 100 százalék. Még mindig vannak 1956-os ügyeik, sok második világháborús, és néhány ügy van még az első világháborúból is.
Hasznos régi ügyek
Hátráltató tényező, hogy például az 1956-os kereséseknél a fiatalabb rokonok nem ismerik a pontos adatokat: nem tudják, hogy a külföldre ment személy mikor vagy hol született, hová ment ki Magyarországról.
"Ilyenkor megnézzük, hogy az archívumunkban szerepelt-e már az adott család vagy ügy. A pincében az irataink között általában találunk olyanokat, ahol megvan a teljes adatsor: ki hol született, hova ment ki, melyik városban élt. Nagyon hasznos átnézni a régi ügyeket".
Más hivatalok is hátráltatják a munkájukat, például olykor a magyar hivatalokban dolgozó emberek nem tudják, hogy a Magyar Vöröskeresztnek törvényadta joga egy-egy ember sorsa iránt érdeklődni, az adatokat kikérni. "Nem tudják, hogy az adatokat bizalmasan kezeljük, nem adjuk ki senkinek, csak aki a keresésben illetékes, a legközelebbi rokonnak" - mondta Domonkos Erzsébet. Ezzel együtt jónak tartja a kapcsolatukat a különböző magyar hivatalokkal.
Jobb adatbázisok és jobb adatáramlás szükséges
Domonkos Erzsébet szerint a visszakövethető nyilvántartások sokat segíthetnének a problémán. Magyarország ezek szempontjából a legjobbak közé tartozik, nálunk egészen pontos és követhető a lakcím szerinti nyilvántartás, könnyen meg lehet találni valakit egy adott hivatalon keresztül. Vannak azonban olyan országok, ahol semmiféle nyilvántartás nincs, az emberek oda költöznek, ahová akarnak anélkül, hogy bejelentenék.
Segítene, ha minden elhunytról, minden sérültről pontos adatok szerepelnének és ezek visszakövethetők lennének. Ez még Magyarországon is okoz gondot a Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálatának vezetője szerint. Említett egy ügyet még 2015-ből, amikor egy fiatal menekültet kerestek, aki Magyarországon eltűnt azév szeptemberben. Már minden hivatalnak írtak, és "csak mintegy másfél év levelezés után derült ki, hogy aznap, amikor megérkezett az országba, Szeged közelében elgázolta egy teherautó. Véletlen baleset volt. A férfi bekerült egy szegedi kórházba, de olyan súlyos koponyasérülést szenvedett, hogy másnap meghalt".
Az eltűnések megakadályozására Coutou szerint az ICRC "megelőző fellépést" javasol. Ez azt jelentené, hogy az illetékes hatóságok minden elfogott embert regisztráljanak, tegyék lehetővé, hogy kapcsolatba léphessenek a családjukkal, pontosan vezessék és tegyék központilag elérhetővé az eltűntek névsorát, biztosítsák az elhunytak azonosítását és óvják meg a temetkezési helyeket.