Észak-Korea a Szovjetunió felbomlása után kezdett bele rakéta- és fegyverkezési célú atomprogramjába, amelyet már Bill Clinton amerikai elnök is le akart állíttatni.
1994-ben volt a legfeszültebb a viszony ebben az időszakban a két ország között,
mikor az egykori dél-koreai elnök, Kim Jong-sam visszaemlékezései alapján Bill Clinton katonai támadást fontolgatott a diktatúra egyik nukleáris létesítménye ellen, ám dél-koreai szövetségese ezt hevesen ellenezte, mivel az esetleges háború milliónyi emberéletet követelt volna.
A krízist végül Jimmy Carter, még korábbi elnök személyes közbenjárásával kerülték el és a két ország felújította tárgyalásait.
1994-ben abban is megállapodtak, hogy az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán és az Európai Unió részvételével felépítenek két atomreaktort Észak-Koreában, aminek fejében Phenjan befagyasztja atomfegyverkezési programját. George W. Bush elnöksége alatt, 2002-re azonban kiderült, hogy Észak-Korea titokban uránt is dúsít, amire az Egyesült Államok leállította segélyezési programját, Kim Dzsong Il pedig – a jelenlegi észak-koreai vezető apja – így
kivonult az atomfegyverkezést korlátozó nemzetközi szerződésből.
Ebben az évben hangzott el George W. Bush sokat idézett mondata is, amelyben Észak-Koreát, Iránt és Irakot a gonosz tengelyének nevezte. Észak-Korea 2006-ban végezte el első kísérleti atomrobbantását, ám 2007-ben Bush elnök is egyezményt kötött a rezsimmel, amelyben az
Egyesült Államok lazított korábbi kereskedelmi szankcióin, és az országnak szállított segélyek mértékét is növelte.
Mivel azonban az észak-koreai vezetés a fegyverkezésre az ország fennmaradásának zálogaként tekintett, Barack Obama elnöksége idején, 2009-ben elvégezték második kísérleti atomrobbantásukat, 2012-ben pedig – miután 2011-ben fia, Kim Dzsong Un vette át a hatalmat az elhunyt Kim Dzsong Iltől – már nagy hatótávolságú ballisztikus rakétakísérletet is végrehajtottak, amelyet még több hasonló kísérletet követett ebben az időszakban az amerikai elnök törekvései ellenére.
Donald Trump elnök már röviddel 2017-es hivatalba lépése után kijelentette, hogy
Észak-Korea sosem tud "amerikai terület elérésére képes atomfegyvert kifejleszteni".
Júliusban Észak-Korea kilőtte első interkontinentális ballisztikus rakétáját, amelyet július 28-án egy második követett. Erre augusztus 8-án Donald Trump "tűzzel és haraggal" fenyegette meg Észak-Koreát.
Mindezt újabb észak-koreai atom és rakétakísérletek követték, amelyre egyre hevesebb nyilatkozatokkal reagált az amerikai elnök. Novemberben ismét
a terrorizmust támogató államok listájára helyezte az amerikai kormány a kommunista rezsimet, majd további szankciókat léptetett életbe.
Enyhülést a feszült viszonyban leginkább a Dél-Koreában, februárban rendezett téli olimpia melletti diplomáciai egyeztetések jelentettek, majd márciusban a dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Washingtonban bejelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök hamarosan találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.
Márciusban a kínai elnökkel, áprilisban pedig a dél-koreai államfővel találkozott Kim-Dzsong Un. Májusban ugyan lemondta az amerikai elnök a Szingapúrba tervezett találkozót, Phenjan szerinte ellenséges megnyilvánulásai miatt, miután az amerikai elnök fogadta az észak-koreai állampárt Központi Bizottságának alelnökét, aki átadta neki Kim Dzsong Un levelét, Trump közölte: mégis megtartják a szingapúri csúcstalálkozót.