Vitézy Dávid élesen bírálta az elmúlt évtizedek hazai településfejlesztését. A miniszter szerint a nagyvárosok körüli ellenőrizetlen szuburbanizáció fenntarthatatlan helyzetet teremtett: a szétterülő, alacsony sűrűségű családi házas övezetekben a közszolgáltatások és az infrastruktúra fenntartása háztartásonként akár háromszor annyiba kerülhet, mint a közepes sűrűségű, 4–6 emeletes társasházas területeken.
A városszétfolyás és az ezt ösztönző kormányzati támogatások súlyos infrastrukturális hiányokat halmoztak fel. Vitézy szerint a budapesti és a megyei jogú városok környékén szükséges közútfejlesztések ezermilliárdos nagyságrendű forrást igényelnének, amire nincs elegendő költségvetési fedezet.
A miniszter a „közlekedési szegénységre” is felhívta a figyelmet. Mint mondta, az agglomerációba költöző családok a megfelelő tömegközlekedés hiányában gyakran két autó fenntartására kényszerülnek, ami szabad jövedelmük jelentős részét felemészti, és rontja életminőségüket.
„Ha figyelmen kívül hagyjuk a várostervezési elveket, és hagyjuk, hogy a településszerkezet kontroll nélkül, tisztán a piaci folyamatok mentén alakuljon, az hosszú távon a társadalom elszegényedéséhez vezet” – idézi szavait a Portfolio.
Elstartolt az építési jogszabályok felülvizsgálata
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium megkezdte az építési jogszabályok felülvizsgálatát, hogy a „kompakt város” logikáját ültesse át a hazai szabályozásba. A tervezett intézkedések között szerepel:
- A mesterterv szint bevezetése: a telekspecifikus és a térségi szabályozás között jogi kategóriaként jelenik meg a mesterterv, amely nagyobb területek átfogó, strukturált beépítését szabályozza - hasonlóan a Rákosrendezőre vagy Debrecenbe tervezett fejlesztésekhez.
- Az OTÉK felülvizsgálata: Eltörlik az olyan elavult és kontraproduktív előírásokat, mint például a kötelező mélygarázs-építési minimumok a jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező belvárosi fejlesztéseknél, szociális bérlakásoknál, hajléktalanszállók vagy vendéglátóhelyek esetében.
- A „plázastop” finomhangolása: A korábbi, szubjektív politikai döntések helyett szigorú városhálózati és kiskereskedelmi szempontok alapján bírálják majd el a jövőbeni kérelmeket, megvédve a belvárosok üzleti övezeteit a külterületi, autós logikára épülő bevásárlóközpontoktól.
A kormányzat a jövőben szorosan összekapcsolja az állami közlekedési beruházásokat a lakás- és területfejlesztési szabályozással. „A több százmilliárd forintból fejlesztett közösségi közlekedési beruházások csak akkor térülnek meg társadalmilag, ha a szabályozás lehetővé teszi, hogy a megállók közvetlen környezetében sűrűbb beépítésű lakóövezetek jöjjenek létre, így biztosítva az elérést minél több ember számára” – fogalmazott Vitézy Dávid.
Elmondta egyebek mellett, hogy a kormány felülvizsgálja az otthonteremtési és rozsdaövezeti programok kiemelt beruházási státuszait; csak azok a projektek tarthatják meg ezt a minősítést, amelyek megfelelnek az alapvető urbanisztikai szempontoknak és harmonizálnak az érintett önkormányzatok terveivel. A miniszter tovbbá bejelentette, hogy javaslatot tesznek a fővárosi fejlesztéspolitikai és közlekedési intézményrendszer átalakítására.
A 2028–2034-es uniós költségvetési időszak tervezése kapcsán a miniszter kiemelte, hogy a decentralizált, ágazati operatív programok rendszere megszűnik, az Európai Bizottság egyetlen egységes nemzeti tervet vár majd el, amelynek kialakításához Magyarországnak határozott, saját urbanisztikai vízióval kell rendelkeznie.
Vitézy véleménye szerint egy ilyen vízióhoz nemcsak a közlekedésszervezésben, hanem a tágabb térségi és városfejlesztésben is paradigmaváltásra van szükség. Az ágazati politikáknak strukturálisan meg kell újulniuk:
- a vízgazdálkodásban az árvízvédelem helyett a vízmegtartásra,
- a közlekedéspolitikában az autópálya-építés helyett a vasútfejlesztésre és az innovatív elővárosi-belvárosi közlekedési megoldásokra kell helyezni a hangsúlyt, miközben
- az energetikai szektorban is folytatódik a megújuló energiaforrásokra való átállás
– idézi a hírportál a tárcavezető előadását.