Az európai politikai vezetésben – mind a szakmai szervezetek, mind a társadalmai elvárások miatt – tulajdonképpen már megfogalmazódott, hogy egyes ideológia vezérelt célkitűzéseket, mint például az atomenergia-ellenességet, az Európai Unió vetkőzze le, és egy sokkal pragmatikusabb hozzáállást kezdjen el képviselni – fogalmazott az InfoRádióban Hortay Olivér.
Mint mondta, hogy a 70-es évek nagy olajválságait követően felértékelődtek azok a technológiák, amelyek közvetlenül nem érintettek a szén-hidrogén-ellátásban, így a nukleáris technológia is, és szerinte most is hasonlót élünk meg. Ezért – mint folytatta – a közép- és hosszú távú stratégiákban az elektrifikáció várhatóan még a korábbiaknál is jobban felértékelődik, ha pedig ez megtörténik, akkor „egyre több és több olyan kapacitásra lesz szüksége az Európai Uniónak és az egész világnak, amely képes ezeket az igényeket ellátni”.
A nukleáris technológia, az atomerőművek egy nagyon fontos bázisát, alapkövét jelenthetik a villamosenergia-ellátásnak, ráadásul mindezt úgy, hogy fajlagosan alacsony károsanyag-kibocsátás mellett működtethetőek, tehát a korábbi zöld célokat sem kell feltétlenül teljesen elengedni – mondta a Századvég energia- és klímapolitikai üzletág vezetője, aki szerint az egy
jó hír, hogy az EU vezetésében is egyre többen beismerik, hogy az elmúlt évek atomenergia-ellenes politikája zsákutca volt, és fordulat szükséges.
Hogy mennyi idő és milyen lépésekre lenne szükség, hogy az atomenergia újra számottevő hányada legyen az európai energiamixnek, azzal kapcsolatban a szakértő úgy fogalmazott, hogy az egyes tagállamok helyzete nagyon különböző.
Vannak egyrészt olyan országok, ahol igazából nem történt meg a hátraarc, viszont vannak nehezebb szituációban lévők, amelyek nagyon messzire mentek az atomenergia-ellenességben és működő atomerőműveket zártak be. Ezekben az országokban, különösen Németországban kérdéses, hogy egyáltalán ez a típusú visszatérés, amit most már az Európai Bizottság elnök is szorgalmaz, ez egyáltalán megtörténik, megtörténhet-e – tette hozzá.
Hortay Olivér úgy véli, hogy a német vezetés legalábbis még mindig megosztott ebben a tekintetben; a kancellár például egy-másfél héttel egy nyilatkozatában egyfelől beismerte, hogy hiba volt bezárni az atomerőműveket, viszont kategorikusan kizárta, hogy akár annak a vizsgálata elindulhasson, hogy a bezárt atomerőművek újraindíthatóak-e, és hogyha igen, akkor milyen feltételekkel, vagy akár, hogy új létesítmények születhessenek, épülhessenek a következő időszakban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Szabó. S. Gergő készítette.