A társasházi építményjog már korábban bekerült a hazai jogintézményi körbe, viszont nemrég a kormányzat egy olyan jogszabály-módosítást kezdeményezett, amivel a társasház építményjogot, vagyis azt az eszközt, amivel hitelre is meg lehet vásárolni akár tervasztal mellől, valamint az épülőfélben lévő ingatlanokat összekötötte a kamattámogatott hitelek rendszerével, és így
már a csok plusz vagy az Otthon Start-hitelek esetében is lehetővé válik az, hogy ha valaki kinézte álmai otthonát, akkor ezt már tervasztal mellől hitelre is megveheti
– magyarázta az InfoRádió megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője.
Amire viszont figyelni kell, hogy most még csak a jogszabályi környezet teremtődik meg, illetve a lehetőség, a konkrét banki ajánlatokra még várni kell, mert a jogszabály bizonyos kereteket lefektet, tehát például nagy valószínűséggel a lakásvásárló attól a banktól tudja felvenni a hitelt, aki finanszírozza a beruházót is az építkezés során, viszont, hogy konkrétan hogy fog kinézni a hitelkonstrukció – mikortól kell törleszteni a felvett hitelt úgy, hogy az ingatlan még el sem készült, át sem adták –, még a banki hiteltermékek függvénye, és lehet ebben eltérés is bank és bank között, tehát az elemző szerint
nagyon izgalmas lesz majd 2026 márciusa, hogy milyen ajánlatokkal rukkolnak elő ennek fényében a pénzintézetek.
Lényegében ez azt jelenti, hogy egyfajta előfinanszírozási lehetőség nyílik meg az ügyfelek és az építtetők számára is, de Balogh László pontosít: az ügyfelek szempontjából ez inkább csak a biztonságot szolgálja, eddig is lehetett hitelre új lakást vásárolni, csak eddig meg kellett várni a hitelszerződéssel és a végleges adásvételi szerződéssel azt, hogy az ingatlan felépüljön és használatbavételi engedélyt kapjon.
„A társasházi építményjog, illetve ennek összekapcsolása a kamattámogatott hitelekkel azt eredményezheti, hogy
ha valaki azon aggódik, hogy ameddigre felépül az a lakás, amit most kinézett a tervasztal mellől, nem biztos, hogy abban az időpontban – egy-két év múlva – elérhetőek lesznek a kamattámogatott hitelek, akkor ezt be tudja biztosítani.
Az építtető és a beruházó oldaláról nézve pedig ez egy olcsó finanszírozást tesz lehetővé, hiszen a bankok két végén tudják égetni a gyertyát, mert egyrészt pénzt adnak a beruházónak, hogy finanszírozza az építkezést, másrészt pedig hitelt folyósít a lakásvásárlónak is, tehát mind a beruházó, mind pedig a lakásvásárló kamatot fizet ugyanazon ügylet kapcsán a pénzintézetnek. Azért vannak biztonsági elemek is beépítve a rendszerbe, tehát például a lakásvásárló egy óvadéki számlán fogja tartani azt a pénzt, amit a bank szakaszosan folyósíthat az építkezés céljából a beruházónak, és erre az összegre betéti kamatot is fizethet, ezt a betéti kamatot már lehet, hogy a beruházó is fel tudja használni, vagy azzal csökkenteni tudja az ő hiteltartozására jutó kamatkötelezettséget. Tehát összességében ez alacsonyabb kamatterheket biztosít, és ez akár a négyzetméterárakban is megjelenhet, hiszen ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy csökkenni fog a beruházónak a finanszírozási költsége, vagyis a kiadási szintje” – részletezte Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője az InfoRádióban.