Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a tervek szerint jövő héten írja alá az Európai Unió, valamint Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay közötti úgynevezett Mercosur-megállapodást.
Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa az InfoRádióban közölte: az egyezségnek vannak fontos előnyei, egyrészt az, hogy így idővel egy 700 milliós szabadkereskedelmi piac jöhet létre az Európai Unió és a Mercosur-tagállamok között, az EU nagyon fontos kritikus nyersanyaghoz fér hozzá a dél-amerikai piacok révén, piaca megnyitásáért cserébe.
„Figyelembe véve a jelenlegi blokkosodást és Kína dominanciáját ezen a területen, illetve a vámháborúkat, valamint azt, hogy Kína a vámháborúk, illetve a kereskedelmi viták során már több esetben korlátozta az exportját, ez nagyon fontos az Európai Unió ipara számára; a lítium, a szilícium, a réz, a wolfram nagyon fontos az elektromos járművek, a zöld átmenet és az elektromos ipar, a fémipar, az elektronika számára egyaránt, ezeket sokkal előnyösebben és biztonságosabban tudja beszerezni az Európai Unió a kereskedelmi megállapodás révén, mint korábban” – ecsetelte.
És az sem mellékes, hogy Brazília nagyon lényeges kőolajtermelő ország és -exportőr is.
Az EU pedig Dél-Amerikával hatalmas exportpiachoz is jut az agrárium, az autóipar, a gyógyszer és a vegyipar területén.
Az árnyoldal: a mezőgazdaság
A mezőgazdasági termelőknek azonban komoly kockázatot jelent a megállapodás.
„Az európai termelők az Európai Unió szabványai miatt nagyon szigorú környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állatjóléti és más előírásoknak kell, hogy megfeleljenek. Ezzel szemben a dél-amerikai mezőgazdasági termékek sokkal olcsóbban, lazábban, kevésbé szabályozottan áramolnak majd be az európai piacokra. Ez negatívan érinti elsősorban a magyar gazdákat és az összes olyan kis- és közepes termelőt, akik a közép-európai országokat nagyrészt ellátják” – rögzítette.
A megállapodást
- Magyarország,
- Lengyelország,
- Ausztria,
- Írország és
- Franciaország
is elutasította.
Máthé Réka Zsuzsánna azonban Párizs magatartását belpolitikai okokkal magyarázta, ezért nem tartja valószínűnek egy újabb német-francia konfliktus kialakulását.