A Világbank rangsorában Magyarország GDP-je 2022-ben még 178,8 milliárd dollár volt, amellyel a 195 állam közül az 58. helyen álltunk, a szervezet legfrissebb, decemberi kimutatása szerint 2024-ben már előrébb léptünk – mondta el Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
Hozzátette, a magyar gazdaságot legtöbbször úgy szokták jellemezni, hogy kicsi és nyitott. Az ténylegesen igaz, hogy nyitott, hiszen a kereskedelmi forgalom, tehát
az export és import összege eléri a GDP körülbelül 150 százalékát
– emelte ki az elemző.
Úgy fogalmazott, az, hogy a magyar gazdaság, a GDP kicsi-e, „már egy másik kérdés”. A Világbank legfrissebb, körülbelül egy hónapja publikált kimutatása szerint 2024-ben már a 220 milliárd dollárt is meghaladta. Két év alatt így a 195, ENSZ által elismert országból képzett ranglistán három helyet léptünk előre. Mint az elemzésben olvasható, így a világranglista 55. helyén állunk, a vásárlóerő-paritáson számított ranglistán pedig az 54. helyet szerezte meg Magyarország.
Hozzátette, elemezték, a nyolc magyar régiónak gazdasági mérete melyik országok GDP-jével egyenlő. Az eredmény: a magyar gazdaság mérete Szerbia, Gabon, Ruanda, Jamaica, a Brunei Szultanátus, Kirgizisztán, Albánia és Mongólia összesített GDP-jével egyenlő nagyságú.
A Budapesten megtermelt GDP Szerbia gazdaságával azonos méretű
– emelte ki Horváth Sebestyén.
Budapest Magyarország GDP-jének körülbelül 40 százalékát adja, Pest vármegye pedig további 10 százalékkal járul hozzá az országos GDP-hez. Így tehát ez a két régió adja a hazai gazdasági teljesítménynek körülbelül a felét. Ez a gazdasági teljesítmény akkora, amekkora egyenlő Luxemburg, vagy Bulgária teljes országos GDP-jével – ismertette az elemző.
A többi vármegye 1 és 5 százalék közötti arányban járul hozzá a magyar GDP-hez, a legkisebb mértékben Nógrád, illetve Tolna vármegye, a legnagyobb mértékben pedig a fővárost, és Pest vármegyét nem számítva Győr-Moson-Sopron, és Fejér vármegye – tette hozzá Horváth Sebestyén.