Hétfőn az ezüst történelmi rekordot döntött, míg az arany ára hathetes csúcsra emelkedett – írta meg a Portfolio. Az ezüst szerepe a befektetési eszközökben is erősödött az elmúlt hónapokban – kommentálta Juhász Kristóf, a Conclude Zrt. cégvezetője az InfoRádióban.
Az ezüst szárnyalását jól érzékelteti, hogy az év elején még 90-100 unciányi ezüstöt kellett adni egy uncia aranyért, most már kevesebb, mint 75 unciányi kell egy ilyen arany-ezüst csereüzlet esetén. Ha devizapárként tekintünk az arany-ezüst kettősre, akkor az látható, hogy
az ezüst sokat erősödött az arannyal szemben is annak ellenére, hogy az arany az idei évben várhatóan az egyik legjobban teljesítő eszköz lesz
– magyarázta Juhász Kristóf.
Az ezüst szárnyalása két tényezővel indokolható, az első a „technikai kép”. Az elmúlt néhány hónapban ugyanis az ezüst árfolyama rendkívül hasonló pályát mutatott be, mint az arany a tavalyi, illetve az idei évben. Ez azt vetítheti előre, hogyha a 60 dollár/unciánál húzódó lélektani határt át tudja vinni az ezüst árfolyama, akkor rövid időn belül akár a 70-80 dollár közötti árfolyam sem lenne elképzelhetetlen – tette hozzá a cégvezető.
Juhász Kristóf hozzátette, hogy az ezüst ritkán viselkedik az aranyhoz hasonló menedékeszközként, inkább ipari felhasználású fémként lehet rá tekinteni. Bekerült a kritikus nemesfémek közé, ezáltal az USA-ba importált ezüst várhatóan mentességet fog kapni a vámok alól. Ennek azért van nagy jelentősége, mivel ezüstöt nagyrészt Mexikóból, Kínából, Chiléből, illetve Oroszországból lehet beszerezni.
Az USA-ban van egy-kettő ezüstbánya, de nem jelentős a kitermelés
– tette hozzá a cégvezető.
Ez a „kritikusfém-sztori” hajtja az ezüst árát, másrészt pedig az is tény, hogy 5 éve deficites az ezüstpiac. Ez azt jelenti, hogy ötödik éve nem képes a termelés kielégíteni a keresletet. A cégvezető kiemelte, hogy
az ezüst piaca az aranyéhoz mérten nagyon kicsi, elenyésző méretű.
A nemesfém-piac teljes globális napi forgalmának 90 százalékáért az arany felel, és mindössze 5 százalékáért az ezüst. A maradék pár százalékon a platina csoportba tartozó nemesfémek osztoznak.
Ezen piac kis méretű, relatíve kisebb összeggel, pár milliárd dollárral is meg lehet hajtani a „szürke” nemesfémek árát, így például az ezüstét is. Az ezüstre allokált kitermelői és finomítói kapacitások is nagyon korlátozottak a piac kis mérete okán. Nehéz tehát találni olyan bányacéget, vagy finomítót, amely megfelel a nemzetközi standardoknak – magyarázta Juhász Kristóf.
Mind a bányászat, mind pedig a finomítók esetén kiegészítő termék az ezüst
– emelte ki a cégvezető.
Emellett jelenleg, mint fogalmazott, minden nemesfémpiaci szakértő azt találgatja, a nemesfémpiaci központnak számító Londonban a trezorokban mennyi szabad ezüstkészlet maradhatott. A föld alatt egymilliárd unciányi ezüst szokott lenni, ehhez képest most 16 százalékkal alacsonyabb készlet áll rendelkezésére. Mindössze 844 millió unciányi ezüstöt lehet (elviekben) kapni jelenleg Londonban – tette hozzá Juhász Kristóf.
Az, hogy kapni lehet, „nagyon kérdőjeles”, hiszen lehetséges, hogy ennek a készletnek mindössze 20-30 százaléka szabad, a cégvezető azt sem zárta ki, hogy valójában mindössze 5-10 százaléka. Kiemelte, hogy az ezüstnek például a jegybanki tartalékképzésben sincs olyan hangsúlyos szerepe, mint az aranynak. Mexikó az egyik ország azon kevés közül, ahol a jegybank ezüstöt vásárol.
Összességében viszont a nemesfém-befektetők is keresik az olcsóbb termékeket, és így „rögtön adja magát”, hogy ezüstbe allokáljanak pénzt. Az intézményi befektetők is ráébredtek arra, hogy „véges termékről” van szó, és nem látszik, hogy a napelemekben felhasznált ezüst, amely 15-20 évre lekötésre kerül, mikor érkezne vissza.