A forint árfolyamának tartós erősödése, illetve a kötelező és önkéntes árkorlátozó intézkedések stabilizálták az inflációs nyomást a gazdaságban. Az év végéig várhatóan az infláció 4 százalék alá lassul, az év egészét tekintve átlagosan 4,5 százalék körül alakulhat az inflációs mutató Magyarországon – olvasható az Oeconomus tanulmányában.
Az előzetes elemzői várakozások mediánja az októberi inflációra 4,4 százalékos volt éves alapon, a KSH adatközlése szerint 4,3 százalék lett. A maginfláció ugyanakkor a szeptemberi 3,9 százalékról 4,2 százalékra emelkedett októberre, éves alapon, elsősorban a bázishatásnak köszönhetően – írja Erdélyi Dóra, senior elemző, a tanulmány szerzője.
Az infláció így éves szinten augusztus óta változatlan, továbbá változatlan maradt havi összevetésben is, hiszen szeptemberhez viszonyítva átlagosan nem változtak az árak. Ezen belül egy hónap alatt az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal mérséklődött, immár második hónapja. A szolgáltatások ára szintén átlagosan 0,1 százalékkal csökkent. A járműüzemanyagok vonatkozásában 1,1 százalékos, míg a gyógyszereknél, gyógyáruknál 0,1 százalékos csökkenést mértek, olvasható a tanulmányban.
Erdélyi Dóra hozzáteszi, hogy havi szinten a háztartási energia ára változatlan maradt, ahogy a tartós fogyasztási cikkeké is. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 2,3 százalékkal drágultak, míg a szeszesitalok, dohányáruk körében 0,2 százalékos növekedést mértek.
Idén a kormányzati tárgyalások eredményeképpen a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatók, valamint a biztosítók is önkéntesen befagyasztották áraikat. Ennek pozitív hatásai már tavasz óta láthatóak, a szolgáltatások éves alapú inflációja folyamatosan lassult. Nyáron elsősorban a turizmushoz és a vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások árai drágultak, de ez a hatás is kifutott szeptemberre, írja a tanulmány.
A forint októberben a dollárral és az euróval szemben is erősödött, segítve az infláció stabilizálódását, teszi hozzá Erdélyi Dóra. Ezzel az év elejéhez képest az euróval szemben 5 százalékkal, az amerikai dollárral szemben pedig 16 százalékkal erősödött a forint. A szolgáltatások árára kedvezően hat a forint árfolyamának stabilitása, valamint az importtermékek árában is megmutatkozik a pozitív hatás.
Ugyanakkor
a forint gyengülése gyorsabban és nagyobb erővel hat az árakra, míg az erősödő forint lassabban és kisebb mértékben jelenik meg
– írja a tanulmány.
Az üzemanyagok árában viszont relatíve gyorsan megjelenik a forint erősödése, de nemcsak ez hat ki az árakra. Több tényező is szerepet játszik bennük, elsősorban a világpiaci folyamatok, a kereslet-kínálati viszonyok, továbbá a különféle finomítói és kis- illetve nagykereskedelmi árrések alakulása. Októberben mérséklődtek a világpiaci olajárak, amelyek gyorsan begyűrűznek az üzemanyagárakba. A KSH adatai szerint egy hónap alatt 1,1 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára októberben, éves szinten 2,2 százalékkal mérséklődtek, írja Erdélyi Dóra, a tanulmány szerzője. A háztartási energia tekintetében egy hónap alatt nem történt az árban átlagosan változás. Éves alapon viszont 10,7 százalékos volt a drágulás, ebben szerepet játszott az idei hidegebb időjárás, ennek hatására a nagyobb fogyasztás.
Az élelmiszerárak annak ellenére mérséklődtek 0,1 százalékkal szeptemberhez képest, hogy az idei kedvezőtlen időjárás miatt gyengébb lett a termés, csökkent a termésmennyiség, olvasható a tanulmányban. Emellett az erősödő forint és és az árrésstopok meghosszabbítása is kedvező hatással voltak.
A 2022-es nyári hőhullám Európában 0,4-0,9 százalékponttal növelhette az élelmiszerek inflációját,
amely a következő években erősödhet, 2035-re az élelmiszerinflációs nyomás akár 30-50 százalékkal is fokozódhat Európában, teszi hozzá a szerző. Egyelőre viszont itthon az idényáras élelmiszerek árai szeptemberről októberre 2,1 százalékkal csökkentek.
Az MNB szeptemberi inflációs jelentésében éves átlagban 4,6 százalékos inflációt vár 2025-ben, 2026-ban 3,8 százalékra lassulhat a mutató. A jegybank várakozása szerint az áremelkedés üteme 2026 elején a 2-4 százalékos toleranciasávba mérséklődhet, 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Az IMF augusztus végi előrejelzése alapján 2025-ben Magyarországon 4,6 százalékos éves átlagos infláció várható. 2026-ra 3,5 százalékos éves átlagos inflációt várnak, míg az év végén 3,1 százalékos inflációt, írja a senior elemző.
Egyes elemzői várakozások szerint a jövő év elején akár 2 százalék körüli inflációt is láthatunk majd
– teszi hozzá a tanulmány szerzője.
Az Európai Unióban átlagosan gyorsult az infláció 2025 szeptemberében, az augusztusi 2,4 százalékról 2,6 százalékra. Az eurózónában szeptemberben 2,2 százalékon, míg októberben 2,1 százalékon állt az inflációs mutató, amely nem haladja meg jelentősen az EKB 2 százalékos célját. Szeptemberben a legmagasabb infláció Romániában volt, 8,6 százalékos. Magyarország a 27 tagállam rangsorában az 5. helyen állt a szeptemberi infláció tekintetében, írja Erdélyi Dóra, senior elemző.