Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az irányadó dollárkamatokat szerdán végződött kétnapos monetáris politikai ülésén. A idén már a harmadik egymást követő kamatcsökkentés a várakozásoknak megfelelően a 4,25-4,5 százalékos sávba vitte le a hitelfelvételi költségeket.
A várakozásokkal ellentétes bejelentést tett azonban Jerome Powell, a Fed elnöke. Korányi G. Tamás az InfoRádióban kiemelte, hogy korábban a piac azt várta, hogy jövőre folytatódik a kamatcsökkenés, és akár négy 25 bázispontos vágás lesz negyedéves ütemezésben, de a Fed-elnök egyértelművé tette, hogy a kamatcsökkentésekhez további inflációcsökkenés kell. "Most 2,4 százalék az év végén, és jövőre is ezt a szintet várja a Fed. Korábban azt hitte, hogy a 2 százalékos inflációs célt már idén el lehet érni, ezért lassítja a kamatcsökkenéseket" – mondta a tőzsdei szakértő, és jelezte, most 4,5 százalékra mérsékelték az alapkamatot, jövőre pedig két negyedszázalékos lépés következhet, vagyis 4 százalék lehet még jövő év végén is az amerikai kamatszint. Ráadásul még ez a két csökkentés is attól függ, hogy közelít-e a pénzromlás üteme a kívánt 2 százalékhoz.
"Ez nyilván a tőzsdék számára nem jó hír, az aranynak még kevésbé. Az arany árfolyama be is zuhant erre a hírre, a tőzsdék is estek, és az európai tőzsdék is rossz hangulatban nyitottak. A magyar tőzsdét ez kevésbé érinti, nálunk a forint-dollár árfolyamon keresztül fejti ki a döntés a hatását, és ezért kétéves mélypontra esett a dollárhoz képest a forint" – mondta a szakértő, és hozzátette, a tőzsdei árfolyamokat itthon inkább az osztalékvárakozások befolyásolják ebben az időszakban.
Korányi G. Tamás szerint ezek a változások hosszabb távra szólnak, hiszen a Fed-elnök bejelentése a kamatcsökkentés lassításáról az egész 2025-ös évre kihat. Ennek következtében viszont nőni fog a dollár dominanciája, példaként a szakértő a tízéves állampapírokat említette: az amerikai hozama most 4,5 százalék, míg a németé 2,23 százalék. "Aki amerikai tízéves kötvényt vesz, az kétszer akkora kamatra számíthat a következő időszakban. Ez nyilván jelentősen erősíti a dollárt" – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy ha ez a hangulat erősödik, akkor eljöhet a dollár és az euró paritása: most egy euró 1,04 dollárt ér, de Donald Trump megválasztása előtt ez az arány még 1,10 volt. A piacon most arra számítanak, hogy akár az első negyedév végén a paritás bekövetkezik, ami a világgazdaságban új helyzetet jelenthet, és tovább erősíti az amerikai dominanciát.
Korányi G. Tamás azt is hangsúlyozta, hogy a dollár erősödése a forint árfolyamának egyértelműen rossz, mert általában nem kedvez ez a folyamat a feltörekvő piacok devizáinak, de hozzátette, a lengyel zloty például sokkal kisebb mértékben vesztett értékéből a bejelentés után. "Úgy tűnik, hogy a forintot tekintik a közép-európai devizák közül most a leggyengébbnek, és a leggyengébbet ilyenkor az ág is húzza" – mondta a tőzsdei szakértő.