A csütörtökön a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői között megszületett bérmegállapodásról Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban elmondta:
- a minimálbér 2025-ben 9 százalékos emeléssel 290 800 forintra növekszik, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig további 14 százalékkal fog emelkedni az összege
- a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedik, a jelenlegi 326 ezer forintos összeg 348 800 forintra.
Bérajánlást is megfogalmaztak a megállapodásban minden munkáltató részére azzal, hogy törekedjenek a következő években a keresetek reálértékének növelésére.
"Ahhoz azonban, hogy egy ilyen jelentős, többlépcsős minimálbéremelést végre lehessen hajtani és a vállalkozások kaphassanak valamiféle kompenzációt, a kormányzat vállalta: azon munkavállalók esetében, akik a 2024. szeptember 1. és november 15. közötti időszakban legfeljebb 290 800 forintos keresettel rendelkeztek, az emelést követően a megelőző évre vonatkozó szociális hozzájárulási adót kell fizetniük a munkáltatóknak. Azaz a régi és az új bér különbözete után a szociális hozzájárulási adót a munkaadóknak 2025-26-27-es években nem kell megfizetniük" – magyarázta Mészáros Melinda.
A megállapodásból a 2025-ös évre vonatkozó összegek mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum tekintetében "kőbe vésett adatnak" tekinthetők. A 2026-27-es évek vonatkozásában a garantált bérminimum esetében mindig újratárgyalásra kerül sor, évről évre fogják megállapítani az összegét. Ekkor elsődlegesen a gazdaság hatékonyságát, termelékenységét, a GDP-adatokat veszik majd alapul, továbbá az infláció mértékének alakulását. A szakszervezeti vezető elmondása szerint
a minimálbér tekintetében akkor kerül sor újratárgyalásra, hogyha az előbb említett adatok vonatkozásában legalább 1 százalékos mértékű elmozdulás történik akár pozitív, akár negatív irányba.
Ebben az esetben kötelező lesz újratárgyalni a 2026-ra és 2027-re most meghatározott összeget, és amennyiben ez az újratárgyalás eredménytelen lesz, akkor egy automatikus korrekcióra kerül sor, akár pozitív, akár negatív irányú az eltérés.
Hogyha emelkedik a minimálbér összege, az magával vonzza az átlagbér növekedését is. Mészáros Melinda közölte: az átlagbéreknél megközelítőleg 8 százalék körüli emelkedéssel számolnak mindhárom év vonatkozásában.
"Az átlagbérekre nem is a minimálbér, hanem inkább a garantált bérminimum emelése gyakorol komoly hatást, hiszen ennek van egy olyan típusú, tovagyűrűző hatása a bérek tekintetében, amit bértorlódásnak is szoktunk a köznyelvben hívni. A bérek összeérésének kezelésére pedig nyilvánvalóan további bérfejlesztéseket is végre kell majd hajtaniuk a vállalkozásoknak, így hat ez az átlagbérekre" – fogalmazott a Liga Szakszervezetek elnöke.
Beszélt arról is, hogy több dolog tekintetében is elégedettek lehetnek. Ezzel a bérdinamikával megvalósul ugyanis az a céljuk, hogy a három év alatt átlagosan 12 százalékos bérfejlesztés történjen, és hogy 2027. január elsejére elérjék a minimálbér-irányelvhez kötődően megállapított referenciaértéküket, azaz a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
"A munkáltatói oldal egy ennél sokkal alacsonyabb, átlagosan 10 százalékos emelésben gondolkodott, és az elmúlt napokban egy nagyon leegyszerűsített és a jelenlegitől jelentősen eltérő megállapodás-tervezetet is tárgyalnunk kellett, amely, úgy gondolom, hogy a szakszervezeti oldal szempontjából mindenképpen elfogadhatatlan lett volna.
Nagyon nehéz és nagyon komoly tárgyalások eredményeként tudtuk visszahozni az eredeti elképzeléseket és az eredeti terveket.
Támogattuk egyébként mindemellett azt is, hogy a vállalkozások az előbb említett kompenzációban részesüljenek. A kormányzat pedig vállalta ebben a megállapodásban azt, hogy a továbbiakban is vizsgáljuk annak a lehetőségét, miként lehetne a vállalkozások bérterheit csökkenteni a következő időszakban" – összegzett Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke.