Egyre gyakoribbá válnak a magyarok körében a határokon átnyúló gazdasági tevékenységek. Mindez a fogyasztásban is megmutatkozik, különösen a koronavírus-járvány korlátozásainak feloldása és az ezzel járó társadalmi változások hatására - írja az Economx. Hozzáteszik, a "nemzetköziesedés" a fogyasztás fizikai és online formájában egyaránt tetten érhető.
A lap azt írja, nem véletlen, hogy az országhatárokhoz közel élők inkább külföldön vásárolnak be, ugyanis az inflációs sokk az országok közötti relatív árak eltolódásához vezetett,
így a környező országok egy részében reálértéken sokkal többet ér a magyar fizetés.
A magyar bankkártya-tulajdonosok kártyahasználati szokásai alapján ugyanakkor jól látszanak az itthon és külföldön elköltött pénzek közötti összefüggések:
- a külföldre irányuló kártyás tranzakciók aránya 2019-ről 2023-ra 13,9 százalékról 14,2 százalékra nőtt,
- 2019-ben, a pandémia előtti utolsó évben a bankkártyás vásárlások összértéke 7,8 ezer milliárd forint volt, melynek 13,9 százaléka történt külföldön a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint.
A járvány alatt a külföldi-belföldi tranzakciók megoszlása jelentősen átalakult az utazási korlátozások miatt. 2023-ra azonban a turizmus újraindulásával már nagyrészt helyreálltak a koronavírus előtti fogyasztási és fizetési szokások, és ezzel a külföldi vásárlások aránya is visszatért a 2019-es szintre: a teljes 17,3 ezer milliárd forintos kártyás forgalom 14,2 százaléka történt külföldön - írja a lap.
Ugyanebben az időszakban a külföldi tranzakciók összértéke 132 százalékkal emelkedett, a belföldieké 125 százalékkal.
Az előbbi összetétele szinte teljesen átalakult, ami jelzi, hogy milyen jelentős változásokon mentek keresztül a magyarok fizetési és/vagy vásárlási szokásai. Ezzel szemben a hazai fizikai vásárlások forgalma még gyorsabb bővülést mutatott, 5,5 ezer milliárd forintról 11,6 ezer milliárdra nőtt.
Az online vásárlások területén a külföldi tranzakciók aránya szintén csökkent 2019-ről 2023-ra: 40,5-ről 36,4 százalékra. Ugyanakkor ez a 4 százalékpontos darabszám-csökkenés a forgalomban nem mutatkozott meg, jelentős volt a növekedés az internetes költéseknél: 1,8 ezer milliárd forintról 5,2 ezer milliárd forintra nőtt az összesítés, ráadásul ebből 1,9 ezer milliárd forintot tettek ki a külföldi vásárlások.
2019-ben a külföldi vásárlások 69 százaléka online tranzakció volt, míg ez az arány a pandémia idején, 2020-ban 85 százalékra emelkedett, ami jól mutatja a nemzetközi vásárlások digitalizációját. Ahogy a turizmus újraéledt 2022-től, a külföldi helyszínen történő vásárlások aránya növekedni kezdett, és 2023-ra az online vásárlások aránya visszacsökkent 77 százalékra, de továbbra is domináns maradt.
Érdekesség, hogy 2023-ban a magyar vásárlók külföldi élelmiszerboltban végrehajtott vásárlásainak értéke gyorsabban nőtt a környező országokban, mint a távolabbi turisztikai régiókban.
2022-ben a szomszédos európai uniós országok élelmiszerboltjaiban végrehajtott vásárlások a hazai kártyás bolti forgalom 0,23 százalékát tették ki, míg ez az arány 2023-ban 0,37 százalékra emelkedett. Az összesített vásárlási érték ezekben az országokban 24,1 milliárd forintról 45,5 milliárd forintra nőtt, tehát közel megduplázódott - írják.
A távolabbi országokban végzett élelmiszer-vásárlások is növekedést mutattak: a 2022-es 46,4 milliárd forintról 61,1 milliárd forintra emelkedett 2023-ban, ami 32 százalékos növekedést jelent. Ennek aránya a hazai ügyfelek összes bolti kártyás forgalmában 0,44 százalékról 0,5 százalékra nőtt.