- Ráugrottak a bankok az állampapírokra, de a lakosság sem tétlenkedett
- Az infláció üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták
- Varga Mihály az MNB-elnöki pozícióról – 'A kormányszerkezeti kérdések a miniszterelnök kezében vannak'
- Fontos részleteket árult el a kkv-k fejlesztéséért felelős új államtitkár – gazdaságélénkítő akcióterv indul
Nagy Márton csütörtökön konstruktív megbeszélést tartott a Bankszövetség képviselőivel. Az egyeztetésen a nemzetgazdasági miniszter a bankokat képviselő vezetőkkel együtt áttekintette a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét. A felek megállapították, hogy a nemzetgazdaság szerkezete és alapfundamentumai erősek, ebben az évben egy gazdasági konjunktúra kezdetén áll az ország, 2025-re pedig a magyar GDP fokozatosan növekedési pályára állhat: a gazdasági bővülés üteme elérheti a 3-5 százalék közötti szintet.
Megállapítást nyert ugyanakkor, hogy a növekedést a fogyasztás fokozatos helyreállása mellett a külpiacok gyengélkedése, így elsősorban a német gazdaság kedvezőtlen teljesítménye árnyékolja be. A kedvezőtlen külső környezet 2025-ben is érdemi hatást gyakorolhat a gazdasági teljesítményre, így
a német gazdaság fellendülése esetén a hazai növekedés közelebb lehet az 5 százalékhoz, míg nélküle a 3 százalékot közelítheti meg.
A tárgyaló felek kedvezőnek ítélték meg, hogy a gazdasági bővülés mindkét esetben az Európai Unió élmezőnyéhez fog tartozni, így Magyarország felzárkózása az uniós átlaghoz minden reális forgatókönyv szerint tovább folytatódik.
A Bankszövetség és a miniszter egyetértettek abban, hogy a gazdaság újraindítása és fokozatos növekedési pályára állítása közös érdek. A Bankszövetség képviselői jelezték, hogy ebben a munkában a hazai bankok is érdemben kívánnak részt venni és ennek megfelelően vállalták, hogy a hitelezési aktivitásuk további növelése következtében egy hitelezés által támogatott gazdasági növekedés fog megvalósulni. Ennek jelei a lakossági tranzakciók felfutásával már láthatók, a vállalatoknál azonban ez a kedvező folyamat még nem indult meg.
Nagy Márton az egyeztetés keretében négy kéréssel fordult a Bankszövetséghez. A tárcavezető tájékoztatta a résztvevőket a munkáshitel részleteiről, amely a 17 és 22 év közötti munkások számára nyújt a jövőben jelentős pályakezdési támogatást. A miniszter felkérte a bankok képviselőit, hogy megfelelő módon készüljenek fel a munkáshitel mielőbbi és sikeres közvetítésére.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a lakhatási problémák megoldása, az otthonteremtés továbbra is kiemelt prioritást jelent a kormány számára, ezért
arra kérte a bankokat, hogy a lakáscélú hitelek THM szintjét önkéntes alapon szorítsák 5 százalék alá.
Az adómentes borravaló garantálásához biztosítani kell a megfelelő technikai feltételeket. Ennek érdekében a tárcavezető arra kérte a bankokat, hogy mielőbb végezzék el a POS terminálok fejlesztését, amelynek eredményeképpen külön „TIP” funkció jöhet létre. Ezáltal elérhető lesz, hogy a terminál a számlát kettébontva a borravalót közvetlenül a felszolgáló számlájára, a fogyasztás ellenértékét pedig az adott cég számlájára helyezze.
Nagy Márton megállapította végül, hogy a lakosság számára a SZÉP-kártyákon jelenleg is közel 100 milliárd forintnyi szabad forrás érhető el. A kedvezményes adózású juttatás maradéktalan felhasználása és gazdaságba juttatása érdekében szükségszerűnek mutatkozik a SZÉP-kártyák digitalizálása, azaz annak bankok általi megteremtése, hogy a fizetés mobiltelefonon is lehetővé váljon. Mindez jelentősen ösztönözheti a felhasználást.
A felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalások és egyeztetések a jövőben is tovább folytatódnak. A nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte, hogy a Bankszövetség két hónapon belül dolgozza ki, hogy az adott miniszteri kérések mikorra és hogyan teljesíthetők.