A Mercedes még júliusban közölte, hogy a tervezettnél több pénzt költ a belső égésű motorjainak fejlesztésére. A gyártó egy időben - a Volkswagennel karöltve - "mindent eldobott volna", hogy csak az elektromobilitásra koncentrálhasson fejlesztéseivel, idén nyáron azonban már erőteljesen visszavett a lelkesedésből. Ugyancsak júliusban jött a hír, hogy a Genesis, a Hyundai prémium márkája, amely szintén nagy erőkkel fejlesztette az elektromos modelljeit, a vásárlói kereslet elmaradására a hibrid autók gyártásával reagált. Nyáron jelentette be a General Motors, hogy egy-két évtizedig inkább a hibridekre helyezi a hangsúlyt. A Ford is jelentős változtatásokat jelentett be elektromos járműstratégiájában, amely szerint a teljesen elektromos SUV-ok helyett hibrid modellekre helyezi a hangsúlyt.
Toyota a BMW-vel karöltve közölte, hogy sokáig velünk marad még a többféle hajtás (a hibrid és a plug-in hibrid is az akkumulátorosokkal együtt), és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének nem az elektromobilitás elterjesztése az egyetlen módja. A Toyotánál is azt tapasztalták, hogy főként hibrideket választanak a vásárlók a tisztán elektromos járművek helyett.
Most a Volvo csatlakozott hasonló közléssel a nagy gyártókhoz: a svéd autógyártó feladja a tervét, hogy 2030-ig csak elektromos autókat gyártson, inkább a hibrid járművekre állítaná át a profilját. Az Economx a BBC cikke alapján azt írta, az autógyártó a változó piaci feltételeket okolta a mindössze három évvel ezelőtt bejelentett cél feladása miatt, vagyis a döntésüket a lanyha vásárlói kedv indokolta. Ehhez hozzájárult a Kínában gyártott elektromos járművekre kivetett kereskedelmi vámok miatti bizonytalanság is. A svéd vállalat kis számban úgynevezett mild hibrideket is fog értékesíteni (a plug-in hibridek mellett), amelyek hagyományosabb (robbanómotoros) járművek korlátozott elektromos támogatással.