Sajnos 26 és 30 fok közé állt be az utolsó másfél hónapban a vízhőmérséklet, soha nem volt ilyen magas az álló-, illetve a folyóvizek hőmérséklete Magyarországon – mondta Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője. Hozzátette: minél melegebb a víz, annál kevesebb gázt tud megtartani, vagyis kevesebb az oxigén is. A másik probléma az, hogy más gázok felhalmozódnak a fenéken, és milliméternyi vastagságú gázréteget képeznek. "Az első olyan időszakban, amikor a légnyomás drasztikusan leesik, ezek a gázok egyszerre szabadulnak fel, elkábítják, elbódítják a halakat, nem ezért pusztulnak el, mert nincs elég oxigén, hanem azért, mert szó szerint megmérgeződnek" – mondta a szóvivő.
Kiemelte: nagyon nagy a párolgás is, hiszen 30 fok fölötti vízhőmérsékletnél naponta körülbelül 1,5-2 centiméternyi vizet veszítünk el, ezért szerinte a legfontosabb lenne a víztározás. Lévai Ferenc hangsúlyozta: nincsenek duzzasztóink, nincsenek tározóink, és utoljára a 80-as években építettünk víztározókat. Magyarországon a legtöbbet a halászok tározzák le, a magyar tógazdaságok területe mintegy 26 ezer hektár és körülbelül 350-400 millió köbméter vizet tudnak tározni, de a halastavak jó része is feliszaposodott, alapos kotrásra szorul, mert különben kevesebb vizet tudnak tárolni, kisebb az a vízmennyiség, ahol a halak életterét jelenti.
"Sajnos a különböző mértékű halpusztulás folyamatos, az a veszteség, amit el szoktunk szenvedni egy nyáron, 10-15 százalék szokott lenni, most ez legalább 30 százaléknál jár. Kis eldugott öblökben a horgászvizek partjain, a holtágak szélein, mindenütt találkozunk a döglött halakkal" – mondta Lévai Ferenc.
A szóvivő arról is beszélt, hogy rengeteg kisvíz kiapadt, ezért a védett állatok, a teknősbékák, hódok, vidrák folyamatosan azokat a területeken keresik fel, ahol még van víz. Egyre több az a kár, amit a halfogyasztó állattömeg okoz a halastavaknál. Ma már a gázlómadarak minden további nélkül gázolnak a tó közepén is. "Az, hogy elvesztettük a vizet mint életteret, elvesztettük mint termelő területet, még azzal is jár, hogy lényegesen több a kár, amit a védett állatok okoznak a halastavakban" – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a kereskedelemben a halhiány okozhat-e drágulást, a szóvivő kijelentette, "nem akarunk drágítani". Hozzátette: a világ azon részein, ahol 20 és 60 kilogramm közötti halfogyasztást regisztrálnak, egészségesek maradnak, és hosszabb az élettartam is. "A magyar halászat rengeteget tett azért, hogy több hal fogyjon, ha lassan is, de elindult a fogyasztás növekedése, nem akarunk árat emelni egészen addig, amíg kibírjuk egyáltalán" – mondta Lévai Ferenc.