- Drágább ingatlant vehetnek, akik ki tudják használni a csok pluszt
- 58 millió forint jöhet? – Itt a legfrissebb csok-számítás
- Mennyi gyermek, milyen költség, milyen kombináció? - Egyre többet tudni az új csok pluszról
- Elemző: a budapesti ingatlanpiacot mozdította meg a csok plusz bejelentése
- A szakértő elmondja, okoz-e árrobbanást a csok plusz az ingatlanpiacon
Csák János kulturális és innovációs miniszter október végén jelentette be, hogy új, az első közös otthon megvételére, nagyobb otthonba költözésre és lakásbővítésre is felhasználható otthonteremtési támogatást indít a családoknak a kormány csok plusz néven.
Az otthonteremtési kedvezmény rendszerének megváltozásával kapcsolatos hírre bizonyos ingatlanértékesítéssel foglalkozó oldalak – látva azt, hogy van pénz a piacon – többmilliós áremeléssel reagáltak a használt lakásokat illetően, mivel ők is minél nagyobb összegből szeretnének részesedni.
Takács Ernő ezzel kapcsolatban elmondta:
nincs napi árazásuk az új lakásoknak.
Hozzátette: az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület tagjai között ott van az összes jelentős hazai lakásfejlesztő vállalat, amelyek mintegy húsz éve építenek lakásokat és több ezer értékesítésen, eladáson vannak túl. Mint fogalmazott, ezek a cégek nem úgy figyelik az egyes kormányzati bejelentéseket, hogy mikor, milyen esetben emelhetnek az árakon.
Az elnök közölte: minden projektnek van egy megtérülési terve és azon belül áraznak. Kiemelte, hogy a lakások utáni kereslet megnő azzal, hogy az állam jelentős támogatásokkal kedvezőbb finanszírozási lehetőségeket biztosít a vásárlóknak, valamint a kedvező kamatozású hitelek felvételének megteremtése is komoly mértékben hozzájárul ehhez.
Olyannyira megnőtt a kereslet, hogy ugyanarra az egy lakásra akár kettő-három jelentkező is befut. Persze ilyen esetben valamilyen szempont alapján el kell dönteni, hogy kié legyen a lakás, a döntő faktor pedig a legtöbbször az árazás.
„Ezt nem a fejlesztő generálja, hanem a piaci körülmény.
Azok a kormányzati intézkedések, amelyek nagyon helyesen és sikeresen a családi otthonteremtést támogatták és szolgálták, a keresletet élénkítették” – mondta Takács Ernő.
Ez a kereslet korábban nem találkozott elegendő kínálattal, mert azokban az években nem épült 20-25 ezer lakás idehaza, aminek viszont árnövekedési hatása volt. Takács Ernő jelezte: az IFK egyetért azzal, hogy a lakhatás, a magyar lakásállomány megújítása nemzeti ügy. Szerinte legalább negyvenezer új lakásnak kellene épülnie ahhoz, hogy megvalósulhasson az a korábbi cél, amely alapján száz év alatt négymillió lakásnak kellene megújulnia Magyarországon.
Figyelmeztetett, hogy a legnagyobb energiapazarlás ma az otthonokban, a lakásokban történik. „Lehet villanyautót vásárolni vagy napelemeket felszerelni, de
amíg a négymillió magyar lakásnak az energiahatékonyságát nem rendezzük, addig nem jutunk előrébb”
– magyarázta.
Takács Ernő meglátása szerint új lakásokkal lehet a legrövidebb és leggyorsabb úton jobb energiahasználatot elérni, hiszen ezek „közel zéró kibocsátású, óriási energiahatékonysággal és modern technológiával létesülő épületek alacsony rezsivel”.
Megjegyezte: az otthonteremtést továbbra is támogatni kell, amihez „nagyon jó irány a csok plusz”, hiszen egy újabb vásárlókört fog behozni a lakásvásárlók közé. Mint mondta, szeretnék, ha ezen a területen is fő szempont lenne az energiahatékonyság.
Takács Ernő szerint az a lényeges kérdés, hogy mire adnak állami támogatást és kedvezményes kamatozású hitelt. A használt lakások energiahatékonysági besorolása ugyanis nem ugyanaz, mint az újaké. Szerinte célszerű lenne, ha csak új lakás vásárlásánál használhatnák fel ezt a támogatást, mert „ez a nemzeti érdek”.