A kormány a héten beterjesztette a parlamentnek az őszi adócsomagját, amely a 300 oldal ellenére nem tartalmaz nagy meglepetéseket, pláne könnyítéseket - írja a Népszava. Úgy fogalmaznak, a költségvetés komoly kihívásokkal küzd, a bevételek visszaestek, miközben jövőre jelentős, a GDP 2 százalékát bőven meghaladó hiánycsökkentést kell véghez vinni a kormánynak. Azaz jelentős adócsökkentésre nincs mozgástér, az adótörvény-módosítások két meghatározó eleme az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnése és a globális minimumadó magyarországi bevezetése.
Ez utóbbi azt takarja, hogy minden olyan országban, amely csatlakozott az egyezményhez, a jelenlegi 9 százalék helyett 15 százalékos adót kell fizetnie multinacionális cégeknek, vagyis azoknak, amelyeknek az éves árbevétele meghaladja a 750 millió eurót, azaz a 285 milliárd forintot. Ebbe a 15 százalékba beszámítják a helyi iparűzési adót, az innovációs járulékot és az energiaszolgáltatók különadóját is.
Az, hogy a magyar kormány végül bevezeti a globális minimumadót, jövőre plusz 100 milliárdos adóbevételt jelenthet a költségvetésnek.
A Magyarországot emiatt korábban kritizáló Egyesült Államok viszont mégsem vezeti be, ezért a mostani adócsomag újraszabályozza az amerikai-magyar adókapcsolatokat, úgy, hogy az idehaza keletkező jövedelmeket az amerikai cégek itt fizessék meg, ugyanakkor a magyar cégek és magánszemélyek a hazai adóba beszámíthatják az USA-ban már megfizetett adókat, így végül nagy általánosságban továbbra sem kell egy bevétel után két helyen adózni.
A lakosságot érintő főbb adókon a kormány nem módosít, azaz nem változik sem a személyi jövedelemadó, sem az áfafizetés. Részleges módosításokra azonban javaslatot tesz a kormány, így a nagyobb játékkedv érdekében
szja-mentesek lesznek az állami számsorsolásos szerencsejátékokon (lottó, kenó) elért nyeremények.
Áfa tekintetében csak egy termék módosul: a túródesszertek, így a túrórudi eddigi 27 százalékos adója 18 százalékra csökken, ezáltal lesz olcsóbb - magyarázatot nem fűztek a tervezethez. Továbbá a javaslat pontosítja az 5 százalékos áfa alá tartozó gyógyászati tápszerek, anyatej-helyettesítők besorolását, de változásról itt szó sincs. Ehelyett korábban a kormány a kiskereskedelmi különadó (extraprofit-adó) januári emeléséről döntött, ez az élelmiszerárakra rakodó teher emiatt a 27 százalék áfa felett további 2-3 százaléknyi adónak felel meg. Csökkenti még a kormány a műkincsek behozatalát terhelő adót, így aki ezután az EU-ból akar ilyesmit behozni, 5 százalék áfát kell fizetnie.
A portál beszámol arról is, hogy 2024-től nem kell a hírközlési vezetékek után közműadót fizetni, sőt 2025-től megszűnik ez az adó. A közművezeték-adó elsősorban vízszolgáltató, csatornázási és energiacégeket sújtotta. A javaslat megnyitja a jövedéki adótörvényt is, ugyanakkor a kormány nem nyúlt a már elfogadott januári jövedéki adó-emeléshez, amely az üzemanyagokat érinti. A parlament már nyáron elfogadta az üzemanyagokra vonatkozó adó emelését.
Az uniós jogharmonizációra hivatkozva a kormány januártól literenként bruttó 41 forinttal emeli a benzin és a dízel jövedéki adóját.
A Népszava szerint azonban a kormány az indokoltnál jóval magasabbra emeli az adót, ugyanis az uniós minimum eléréséhez a benzin esetében elegendő lenne „mindössze" bruttó 25, a gázolaj esetében pedig 23 forintos emelés. Úgy vélik, a kormány nem akarja korrigálni a túlemelést, mert szüksége van a bevételekre. Ugyanakkor a jövedéki adótörvény nyitott, még érkezhet olyan kormánypárti módosítás, amely kisebb adóemeléssel járna.