A kedvezményes helyreállítási (RRF) hitelkeret végleges igényelt összege a korábban tervezett 6,6, majd 4,8 milliárd euró helyett végül 3,9 milliárd lett, derült ki a tárcavezető szavaiból. (Ez mindössze a 40 százaléka az elméletileg elérhető 9,66 milliárd eurós keretnek, amit Magyarország lehívhatna, de különböző okok miatt nagyobb összeggel nem kívánt élni a kormány.)
Csütörtökön közzétették a kormány hivatalos pályázati oldalán a társadalmi egyeztetés során beérkezett szakmai javaslatokra adott kormányzati válaszokat is. Ebben a 40 oldalas anyagban vette észre a Portfolio, hogy a kormány törölt két olyan projektet, amelyeket még egy hónappal ezelőtt is az RRF hitelkeretéből tervezett finanszírozni, és amely két beruházás éppen segítené az orosz kőolajról és földgázról való leválást, amely egyébként kifejezett célja a REPOWEREU programnak.
Természetesen a két fejlesztésnek a hitelkérelemből való kikerülése
korántsem jelenti azt, hogy ezek megvalósításával a kormány nem tervez, sőt, a portál szerint nagyon valószínű, hogy végrehajtja őket, de más forrásokból.
Az említett dokumentumban egy kormányzati válaszban az olvasható, hogy "a kőolaj és a földgáz vezetékekre irányuló beruházások elhagyásra kerültek. A gáztárolói beruházásokra szükség van ellátásbiztonsági okokból."
A korábbi szövegváltozatok alapján az alábbiak a hitelkérelemből kikerült projektek.
- Az "Adria vezeték kapacitásbővítése és a finomítói rugalmasság fejlesztése": a Mol Dunai Finomítójába, illetve a pozsonyi finomítóba megy ezen a vezetéken tengeri, nem orosz eredetű kőolaj; a Dunai Finomító területén olyan beruházásokat lehetne végrehajtani, amelyek az orosztól eltérő kőolajok feldolgozhatóságát, a 30 százaléknál magasabb bekeverési arányt segítenék elő. Feladatként szerepelt a korábbi változatban az Adria vezeték magyarországi szakaszán 98 helyszínen, összesen 224 méter hosszon a vezeték kijavítása, illetve 6 darab szivattyú beszerzése és telepítése.
- A "nagynyomású földgáz vezetékhálózat kapacitásbővítése": ez a címszó a román-magyar interkonnektor kapacitásbővítését, illetve a szlovén-magyar földgáz összekötő gázvezeték kiépítését takarja. Ez is két, nem orosz eredetű forrást jelentene, miután a románoknál meginduló gázkitermelésből Magyarország is tervezett érdemi volument vásárolni. A korábbi szöveg szerint a ROHU kapacitásbővítése mögött két elvárás húzódik meg: a román fél beruházási döntése a Fekete-tengeri Neptun-mező 2027-ben kezdődő kiaknázásáról, továbbá a Szolidaritási Gyűrű létrehozása, melyen keresztül azeri és egyéb forrásból lehet gázt importálni az érintett országokba és Európa más részeibe.
A csütörtök éjféli határidő után most az Európai Bizottságnak két hónapja van értékelni az anyagot, aztán ha elfogadásra érdemesnek tartja, akkor a hivatalos javaslata után további egy hónapja van a tagállamokat tömörítő Tanácsnak arra, hogy jóváhagyják a hitelkeretet. Ezután a folyósítás akkor indulhat meg, ha a támogatási láb folyósításához megszabott 27 szupermérföldkövet, illetve további 27 normál mérföldkövet teljesíti a kormány, bár Navracsics azt jelezte reggel, hogy erről vitája van a kormánynak a Bizottsággal, mert szerintük eltérő a folyósítási feltételrendszer a támogatási és a hitel láb esetén.
Kapcsolódó téma, hogy a szlovén-magyar gázhálózat összekötéséről épp a héten tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki azt jelezte, hogy ez az évi 440 millió köbméteres szállítási kapacitást lehetővé tevő beruházás zöld jelzést kapott a két kormány részéről, így a jövő év elejétől elindul.