Az unió azt a célt tűzte ki, hogy a hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani, márpedig ma Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék – íja a telex.hu.
Ám öt hónappal a kötelező bevezetése előtt egyelőre még nem igazán lehet látni, Magyarország pontosan hogyan fogja végrehajtani ezt az uniós irányelvet, mivel még az erről szóló jogszabály sem készült el. A portál kérdésére a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. sajtóosztálya megerősítette, hogy a társaság feladata lesz a háztartási biohulladékok gyűjtésének megszervezése és a hasznosítónak való átadása. Jogszabály híján azonban sok kérdés egyelőre számukra is tisztázatlan.
Az viszont biztos, hogy január 1-jén valami történni fog: iparági információk szerint
az új rendszert nem az egész országban egyszerre vezetik majd be, hanem folyamatosan bővülő lefedettséggel fog indulni.
Tehát ahol először elindul a rendszer, ott a háztartások kapnak egy úgynevezett „hulladékgyűjtő edényzetet”, vagyis egy kisebb, zárható fedelű kukát, amibe beledobhatják a biohulladékukat (például a répa- és krumplihéj mellett a pizza széle és a megromlott pörkölt, valamint a teafilter, a kávézacc).
A háztartásnak járó kis „edényzet” mellett a lakóházak, társasházak is kapnak egy nagyobb kukát a biohulladék gyűjtésére, tehát a kommunális, a papír-, a műanyag- és fémhulladék gyűjtésére való kuka mellé érkezik egy negyedik szemetes is a házba. Erről csak azt lehet tudni, hogy a jelenlegiekkel azonos méretű, szabványos szemetes lesz, de hogy a teteje barna vagy zöld lesz-e, azt nem.
A MOHU tájékoztatása szerint itthon
a begyűjtött élelmiszer- és konyhai hulladékokat jellemzően biogázüzemekben dolgozzák fel.
Az üzemekben az energia-előállítás mellett a végtermékből pelletált trágyát is elő tudnak állítani, amit a mezőgazdaságban lehet majd újrahasznosítani.