A négynapos munkahétről folytatott párbeszédnek a koronavírus-pandémia adott új löketet: kevesebb értekezlettel és több önálló munkavégzéssel lehet hatékony ez a munkaszervezési forma – írja a Euronews.
A munkavállalók termelékenységének és a munka–magánélet jobb egyensúlyának titka lehet a négynapos munkahét – érvelnek mellette. Ha bevezetik, a dolgozók elégedettsége és a termelékenység is nőhet.
Európában Belgium lépett elsőként erre az útra: 2022 februárjában szavazták meg a négynapos munkahét választásának lehetőségét, mely tavaly november vége óta működő modell. Alexander de Croo belga miniszterelnök azt reméli tőle, hogy segít rugalmasabbá tenni a hírhedten merev belga munkaerőpiacot, valamint megkönnyíti a családi élet és a karrier összeegyeztetését. Hozzátette, hogy az új modellnek dinamikusabb gazdaságot kell teremtenie.
"A cél az, hogy az emberek és a vállalatok nagyobb szabadságot kapjanak a munkaidő beosztásában"
– mondta. Belgiumban 2021-ben a 20-64 éves korosztálynak csak 71 százaléka dolgozott, ami elmarad az uniós átlagtól. 2030-ra a cél a 80 százalékos foglalkoztatottság elérése, amely a nyugdíjak szinten tartását vagy a jövőbeni adócsökkentések finanszírozását szolgálná.
A négynapos munkahét kilátása azonban nem mindenki számára vonzó: egyeseknek túl hosszú munkanapot jelentene, a váltott műszakban dolgozóknak pedig nem is lehetséges így munkát végezni.
Portugália optimistán áll a modellhez. Egy június elején bejelentett, kormány által finanszírozott projektben 39 magáncég vesz részt a 4 Day Week Global nonprofit érdekvédelmi csoporttal partnerségben. A részt vevő vállalatoknak a "100:80:100 modell"-t kell követniük – a korábbi munkaidő idő 80 százalékáért a fizetés 100 százaléka, cserébe legalább ugyanakkora hatékonyságot kell mutatniuk.
Az OECD országai közül Portugáliában a harmadik leghosszabb a munkahét, mivel az emberek 72 százaléka heti 40 óránál többet dolgozik.
Más európai országok sikerrel próbálták már ki a rendszert: az Egyesült Királyságban masszív sikert aratott, 61 cég 3300 munkavállalója próbálta ki fél évre. A portugálhoz hasonlóan 100:80:100 modellel a részt vevő vállalatok 92 százaléka elégedett volt, így megtartotta azt.
Skócia már bejelentette, hogy idén hasonló kísérletbe kezd, és Wales is érdeklődik. Spanyolországban szintén terveznek pilot programot.
Izlandon 2015-2019 közt folyt nagyszabású kísérlet, melynek eredményeképp a szigeten a dolgozók 90 százaléka csökkentett munkaidőben végzi feladatait. Svédországban vegyes volt a fogadtatása a kísérletnek – sokan nem akartak erre pénzt szánni –, de egyes cégek így is megtartották a négynapos munkahetet.
Németországban – ahol 34,2 órával a legrövidebb a munkahét Európában – a startupok kísérleteznek a négynapos munkahéttel,
míg Japánban a nagyvállalatok. Itt a munka mélyen belenyúlik a magánéletbe, nagy haszon remélhető, ha sikerül csökkenteni a nyomását. Az USA és Kanada is élénken érdeklődik a modell iránt, amelyet Új-Zélandon az Unilever tesztel.
Magyarországon is több cég van, amely már próbát tett a négynapos munkahéttel. A legjelentősebb kísérletet a Magyar Telekom folytatja: annak első fázisa siker volt, ezért meghosszabbították.