Júniusban már 20 százalék alá mehet az infláció, és október-novemberre teljesülhet az idei cél, 10 százalék alá kerülhet a pénzromlás – mondta Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter kijelentette: „A kormány intézkedései működnek.”
A tárcavezető már egy korábbi írásában is felvetette azonban, hogy a hosszú távú inflációs várakozásokat lehet, hogy újra kell gondolni, és szerinte az a kérdés, ha belép az egy számjegyű tartományba, akkor jövőre érdemes-e 5 százalék alá csökkenteni. Nagy Márton szerint strukturális okok miatt az infláció magasabb lehet az egész világgazdaságban.
„Nem biztos, hogy érdemes tovább döngölni, mert ha tovább döngöljük, az a gazdasági növekedést és a fogyasztást is negatívan érinti”
– jelentette ki, de hozzátette, ezzel csak egy értelmes vitát szeretne elindítani, ez egy olyan felvetés, amelyen a világ jegybankjai is gondolkodnak. „Korai azt mondani, hogy az infláció elleni harcot megnyertük, de nagyon optimista vagyok. Most már inkább a gazdasági növekedés miatt félek” – emelte ki.
Beszélt a külföldi tőkebefektetések szerepéről is, ezekre egyre többen fognak „ácsingózni”, és ez megváltoztatja a globális FDI-stratégiát, amelyet szerinte a geopolitika, a geográfia és a technológia dönt majd el. „Mintha egy reglobalizáció történne a világban, és Magyarország mindig nyitva tartja a határait, mindenkivel szívesen üzletelünk” – mondta Nagy Márton.
A gazdaság mérőszámairól azt mondta, a növekedés idén lassul, másfél százalék lesz, de a fontos a szerkezete, a nettó export emelkedik, ez húzza a GDP-t, de a fogyasztás visszaesik az infláció miatt. „Ami meglepetés, hogy a fogyasztás jobban visszaesik, mint gondoltuk, két számjegyű már, ezért ez egy fogyasztási csapdát jelent a növekedés visszaesésében. A háztartások kevesebb élelmiszert vásárolnak, minőséget is lefelé váltanak, és ezek a tendenciák nem jók, ezért is reagált a kormány, és olyan eszközöket ad a háztartások kezébe, amely révén növekedhet a fogyasztás” – hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter.
Az egyik ilyen intézkedés a SZÉP-kártya adható keretének megemelése 200 ezer forinttal, illetve az, hogy augusztustól hideg élelmiszerre is fel lehet használni a teljes keretet. Ennek révén azt reméli a kormány, hogy a fogyasztás csökkenése lassul, „a fogyasztási sokk kisimul”, ráadásul az áfabevételek növekedése révén az államháztartás egyensúlya is javul.
A másik fogyasztásnövelési eszköz a babaváró és a csok januári szigorítása, illetve részben megszüntetése, mert a remények szerint így sokan előre fogják hozni a felvételüket, és idén ez is „simítja a fogyasztást”, a hiteltermékek előrehozott fogyasztást fognak eredményezni.
Szintén fontos inflációcsökkentő lépésként emelte ki a tárcavezető a magas fix áras áramszerződésbe ragadt mintegy ötezer vállalat megsegítését, mert véleménye szerint a magas rezsiköltség makrogazdasági kockázatot jelent, az áramár csökkenése nem megy át a gazdaságon, így nem csökken az infláció.
A fogyasztásnövelés és inflációcsökkentés ellentétére azt mondta a miniszter, hogy a két számjegyű fogyasztás-visszaesés már káros, sokkterápia alakul ki. „Az infláció szépen csökken, így finomhangolásokat kell elvégezni a gazdaságpolitikában. Vissza kell terelni fogyasztást az egyensúlyhoz, és úgy csökkentsük az inflációt, hogy elkerüljük a recessziót.
Nem növelni kell a fogyasztást, csökkenteni a sokkot”
– mondta.
Az élelmiszer-infláció szerinte sokkal alacsonyabb szintre csökkenhet, a termékek felének az ára most is csökken, a fele emelkedik, ezért gyorsan akár le is állhat az áremelkedés.
„A gazdaságban fokozatos visszaállás lesz, 2024-ben látjuk majd az eredményt, és visszapattanás után négyszázalékos növekedés jöhet, de hatszázalékos infláció mellett” – jelentette ki Nagy Márton.
Arról is beszélt, hogy a költségvetést fenyegető fogyasztási csapdát és kamatcsapdát is kezelte a kormány. Utóbbiról elmondta, azért vezettek be négy intézkedést – kettőt a piaci, kettőt a lakossági kereslet élénkítése érdekében –, hogy a kamatterheket, amelyek a GDP 3,8 százalékára rúgnak, csökkenteni lehessen, és az állampapírok kamatai gyorsan lefelé menjenek, illetve hazai kézbe kerüljön az államadósság.
„Ez a négy lépés nagyon jelentősen lehozta a hozamgörbét, a diszkont kincstárjegyeknél 14-ről 10 százalékra jöttünk le. Minden diszkontkincstárjegy hozama 10 százalék közül van, és hamarosan egy számjegyű lesz. Az állam finanszírozási költségeit tudjuk csökkenteni” – mondta, és hozzátette, az üzleti állampapír-intézkedésektől legalább 1800 milliárd forintnyi plusz keresletet remél, míg a lakosságinál azt, hogy a látra szóló betétek legalább 10 százaléka megmozdulna, mert ez 800 milliárd forintot jelentene.
Nagy Márton úgy véli, hatalmas eredmény a lakossági állampapírpiac létrehozása, mert így magyar kézben van az adósságállomány. A külső adósság 30 százalék felett van jelenleg, de ezen még lehet csökkenteni. „Az a legjobb, ha belföldi kézben van az államadósság, hiszen a kamatot a saját állampolgárainknak fizetjük. Ez beleforog a gazdaságba, nem tűnik el Magyarországról” – emelte ki.
Azt is hangsúlyozta, hogy hiába változott sok szabály az állampapíroknál, a visszaváltási feltételeken nem szabad változtatni, mert az egy „fontos bizalmi kérdés, a lakosságnak kell a likviditási lehetőség, azért van sokféle állampapír, mert sokféle élethelyzet lehet”.
Élelmiszerárstopok július végi kivezetésről azt mondta, az tette lehetővé, hogy az infláció jelentősen csökken, és van két új eszköz, kötelező bolti akciózás és a július elsejétől élő online árfigyelő. Emellett az árstopos termékeket is bevonják a kötelező akciózásba, és ezzel tudják garantálni az átmenetet.
Végül szó esett a Budapest Airport visszavásárlásáról, megerősítette Nagy Márton, hogy olyan baráti üzleti partnert keresnek, aki üzemeltetni is tudja a repülőteret. „Járjuk a világot és keressük az alkalmas befektetőjelölteket. Vannak nagyon előrehaladott tárgyalások” – mondta, és kijelentette, az a cél, hogy 2023 végére lezárják az ügyletet.