Az október közepi rendkívüli kamatemeléssel együtt jelentette be a Magyar Nemzeti Bank, hogy év végéig a jegybanki devizatartalékokból kapnak devizaforrást a nagy magyarországi energiaimportőrök azért, hogy ne a bankközi devizapiacon kelljen megvenniük az energiaszámla kiegyenlítéséhez szükséges deviza nagy részét, és így ezzel tompítható legyen a forintra nehezedő nyomás.
A Portfolio.hu azt írta, az akkori elemzői becslések havi 1-1,5 milliárd eurónyi tartalékcsökkentést vázoltak a jegybanki felajánlás hatására és fókuszba kerültek a devizatartalék-megfelelési mutatók is. Október végén 36,88 milliárd eurós nemzetközi tartalékszintet közölt az MNB, ma pedig 38,71 milliárdosat, tehát az energiaimportőrök kisegítésével együtt is
csaknem 2 milliárd euróval híztak a tartalékok a program bejelentése óta.
A 2011. szeptemberében feljegyzett 38,76 milliárd eurós mindenkori csúcstól is csak minimálisan marad el a december végi adat, amin belül az aranytartalékok 5,18 milliárdot, a devizakövetelések 30,82 milliárdot tettek ki. Utóbbi október végéhez képest szintén nőtt 1,8 milliárd euróval.
Abban, hogy új történelmi csúcsra futottak az ország nemzetközi tartalékai, több tényező együttesen játszhatott szerepet:
- Egyrészt november közepén két lépésben együtt mintegy 1,3 milliárd eurónyi devizakötvényt bocsátott ki az Államadósság Kezelő Központ. Emellett november végén volt egy 390 millió euró körüli zárt körű tranzakció is, amelynek keretében egy korábbi dollárkötvényre történt rábocsátás. Az ezekből befolyt devizabevétel jelentős része lecsapódhatott a tartalékokban, megemelve azokat.
- A portál szerint a negyedik negyedévben a 2014-2020-as felzárkóztatási EU-forrásokból mintegy 1,4 milliárd eurónyi áramlott be az országba, a második félévben pedig összesen 2,9 milliárd eurónyi. Ezen felül jöhettek még érdemi agrártámogatások is.
- Harmadrészt a további devizaműveletek, például jegybanki swapműveletek is hozzájárulhattak a tartalékok emelkedéséhez, de ezek konkrét tartalma és mérete nem ismert.
Az évet történelmi csúcsközelbe emelkedő nemzetközi tartalékok mellett zárta Magyarország, ami az energiavásárlást támogató program mellett mindenképpen figyelemre méltó, és piaci hitelminősítői szempontból is nyugtató fejlemény, egyúttal javítva a tartalékmegfelelési mutatókat is.
Ezzel párhuzamosan megszülettek a tavalyi év végén azok az uniós megállapodások, melyek kinyitották az ajtót az új EU-s pénzek beáramlása előtt. Ahhoz azonban, hogy ezek ténylegesen meg is érkezzenek, több lépést meg kell tenni. Ilyen egyebek között az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, ahol az Országos Bírói Tanács megerősítését, a Kúria működésének átalakítását, az Alkotmánybíróság egyes jogköreinek átalakítását, bírók jogértelmezési segítségért fordulásánál az akadályok felszámolását kell végrehajtani.
Ezt a reformot március végéig vállalta megtenni a magyar kormány, így tehát az összes feltétel teljesítése is leghamarabb tavaszra várható. Ha ez így történik majd, akkor leghamarabb a nyári hónapokban jöhetnének az első érdemi új EU-s felzárkóztatási és helyreállítási pénzek Brüsszelből.
Éppen azért, hogy ezt az átmeneti időszakot is tudja finanszírozni a kormány, illetve a brüsszeli megállapodások alapján fel tudja itthon pörgetni az uniós programok előfinanszírozását (legyen minél előbb minél több megvalósuló projekt, amire le lehet hívni később a pénzt Brüsszelből), már az újév elején kiment a nemzetközi kötvénypiacokra három dollárkötvény-sorozat kibocsátásával, amelyekből együtt 4,25 milliárd dollárt von be (illetve annyival kevesebbet, amennyi két másik dollárkötvény visszavásárlásával lemegy ebből).
Ezek a tranzakciók majd januárban fogják növelni az ország nemzetközi tartalékait,
jó eséllyel újabb nemzetközi csúcsra
a Portfolio összesítése szerint.
Az igazságszolgáltatási reformot március végéig vállalta megtenni a magyar kormány, így tehát az összes feltétel teljesítése is leghamarabb tavaszra várható. Ha ez így történik majd, akkor leghamarabb a nyári hónapokban jöhetnének az első érdemi új EU-s felzárkóztatási és helyreállítási pénzek Brüsszelből.
Annak érdekében, hogy az átmeneti időszakot is tudja finanszírozni a kormány, illetve a brüsszeli megállapodások alapján fel tudja itthon pörgetni az uniós programok előfinanszírozását, már az újév elején kiment a nemzetközi kötvénypiacokra három dollárkötvény sorozat kibocsátásával, amelyekből együtt 4,25 milliárd dollárt von be (illetve annyival kevesebbet, amennyi két másik dollárkötvény visszavásárlásával lemegy ebből).
Ezek a tranzakciók majd január során fogják növelni az ország nemzetközi tartalékait, jó eséllyel új történelmi csúcsra. Ez egyúttal arra is mozgásteret adhat, hogy az MNB idén is folytassa a nagy energiaimportőrök devizával való megsegítését, hogy a forintra nehezedő nyomást is tompítsa.