A idei első és második negyedévben még olyan magas volt a munkaerőhiány Magyarországon, amire az elmúlt évtizedben, így a Covid-válság előtt sem volt példa – hívta fel a figyelmet Hornyák József –, mintegy 100 ezer betöltetlen álláshelyet mutattak a KSH adatai. Az elmúlt hónapokban azonban ez egyre kisebb problémává kezdett zsugorodni, és amíg például az év elején az iparvállalatok fele nyilatkozott úgy, hogy komoly problémát jelent a számukra a munkaerőhiány, ősszel már csak 25 százalékuk panaszkodott erre, vagyis kifejezetten gyorsan enyhült mindez a magyar gazdaságban – tette hozzá a Portfolio munkatársa.
Mindeközben a kereslet hiánya mára egészen odáig vezetett, hogy a munkanélküliség is növekedni kezdett: az elmúlt három hónapban 3,3 százalékról 3,8 százalékra, noha a nyári hónapokban – szezonális okok miatt – legalábbis stagnálnia, de inkább kicsit csökkennie kellett volna a rátának – magyarázta az elemző, aki szerint ez egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar gazdaság fékeződik, és hogy az energiaárak „felrobbanása” egyre több vállalatnak teszi fenntarthatatlanná a működését, így arra kényszerülnek, hogy átmenetileg szüneteltessék a tevékenységüket, költségcsökkentést hajtsanak végre, vagy pedig munkaerőt bocsássanak el.
A leginkább veszélyeztetett szektorok, ahogyan a Covid-válság idején, a turizmus-vendéglátás, a szálláshely-szolgáltatás, illetve az éttermek. Szintén erősen érintett a feldolgozóipar, amit az is nehéz helyzetbe hoz, hogy lassul a világgazdaság – mondta Hornyák József –, ehhez kapcsolódóan pedig – a romló gazdasági helyzet és a visszaeső kereslet miatt – a szállítási ágazat is alkalmazkodásra kényszerülhet. Megemlíthető továbbá az építőipar is, ami egy ciklikus szektor, vagyis amikor a gazdaság növekedési pályán van, jelentős felfutást képes felmutatni, amikor viszont visszaesés tapasztalható, azt az építőipar is nagyon megsínyli.
A Portfolio elemzője szerint a lakossági beruházások is csökkenhetnek a következő időszakban, hiszen a háztartásoknak is kevesebb pénzük marad lakásfelújításra. Kitért továbbá a kiskereskedelemre is, amit szintén nem kímél az energiaválság és a beszerzési árak drasztikus emelkedése, valamint a kormány által kivetett különadók, illetve árstopok. Megjegyezte, a kiskereskedelemben egyébként is évről évre csökken a boltok száma, leginkább a kisboltoké, de ez a folyamat az idei évben felgyorsulhat a számos probléma miatt.
Összességében a veszélyeztetett szektorok visszaesése, illetve a magyar gazdaság gyengülése miatt
a következő hónapokban könnyen elképzelhető, hogy már 4-5 százalék között lehet a munkanélküliségi ráta,
ha viszont tovább romlik a gazdasági helyzet, 5 százalék fölötti munkanélküliség is elképzelhető – emelte ki Hornyák József.
A Portfolio elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy jelek szerint – a Covid-válsággal ellentétben – a kormányzat most igyekszik a válság nagyon korai szakaszában közbelépni, gondolva itt például a kamatstopra, a továbbra is meglévő kedvezményes vállalati hitelekre, illetve a gyorsan kimerülő gyármentő programra. Hozzátette: nem elképzelhetetlen, hogy további támogató intézkedésre is szükség lesz a munkanélküliség emelkedésnek megfékezése érdekében.