Navracsics Tibor szerint a 2021–2027-es felzárkóztatási pénzek esetében könnyebb a helyzet, mert ezek kapcsán csak az Európai Bizottsággal kell megállapodni és a jogállamisági eljárásban vállalt 17 intézkedésen túl már nem jöhetnek újabb elvárások.
„A helyreállítási forrásoknál viszont annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az Európai Bizottság csak javaslattevő, döntenie végül az Európai Tanácsnak kell” – fogalmazott a miniszter az Index-nek adott interjúban.
A tárcavezető a többi között azt is hozzátette, hogy az EB jelezte, hogy a helyreállítási alap tárgyalásainál az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdésekre is válaszolnia kell hazánknak, ezt is a vizsgálat tárgyává akarják tenni. Ezzel együtt úgy fogalmazott, hogy a helyreállítási programban lehetőségként ott lévő 9,6 milliárd eurónyi hitelkeretet is lehívná, mert „folyamatosan változik a gazdasági környezet, egyre kevesebb olcsó finanszírozási csatorna érhető el, így ez a kölcsön kedvező kondíciói miatt vonzó opció lehet számunkra”.
Miközben a hitelprogramot elegendő legkésőbb jövő augusztusig kérni, addig a támogatási lábnál (5,9 milliárd euró) annál inkább sürget az idő, hiszen ha december elejéig nem adja rá áldását az Európai Bizottság a megszabott mérföldkövek láttán (amiben az említett igazságügyi átalakítások is benne lennének), akkor nem lesz idő év végéig a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak jóváhagynia a programot és így a támogatások mintegy 80-85 százaléka végleg elveszne Magyarország számára.
Ami a felzárkóztatási forrásokat illeti, ami esetében nem kevesebb mint 21,7 milliárd euró a tét, Navracsics Tibor bizakodóbb. Mint fogalmazott, erős alap volt azzal érkeznie az Európai Parlamentbe, hogy itthon az Országgyűlés kedden megszavazta azokat a törvényeket, amiket a Bizottsággal kötött megállapodások alapján nyújtottak be. Ezen a téren az első és legfontosabb, hogy autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság. „Erre építve politikai ellenfeleim elé állhattam, hogy Magyarországban meg lehet bízni, mert nemcsak a vállalásokban, hanem a teljesítésben is menetrendszerűen hozza az eredményeket” – mondta.
A következő nagyobb fordulópont november közepe lesz, amikorra a hatóságnak már ténylegesen is fel kell állnia.
„Hiszünk az általunk elvégzett munka minőségében, ezáltal pedig az európai bizottság pozitív elbírálásában” – tette hozzá.
A Portfolio közben arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogállamisági eljárás kapcsán a tagállamokat tömörítő Tanács várhatóan megadja majd jövő héten a plusz két hónapos „bizonyítási határidőt” a magyar kormánynak, így tehát az eljárásban javasolt pénzügyi szankciókról csak a karácsony előtti napokban dönt majd a testület. Navracsics Tibor összességében abban bízik, hogy novemberben–decemberben mindkét területen, tehát az MFF és az RRF esetében is alá tudják írni a megállapodást, azaz a karácsonyfa alá már oda tudják tenni az uniós forrásokat.
Az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a 2021–2027-es uniós ciklus beindítása mellett a 2014–2020-as programozási időszakról is szót ejtette, valamint beszélt arról is, hogy szükséges-e módosítani a beérkező EU-pénzek kapcsán a tervezési, illetve technikai átszámítási árfolyamot, ami korábban 350-ről 375-re emelkedett, hiszen most pedig már jóval 400 felett jár az euró árfolyama.