Közgyűlést tartott az OTP Bank, amelyen felszólalt Varga Mihály is. A pénzügyminiszter arról beszélt, hogy viharos időket élünk, a Covid-világjárvány, az infláció 40 éves rekordokat megdöntő szintje, az orosz–ukrán háború miatt olyan időszakban kell a döntéseket hozni, amikor nagyon nehéz tervezni, ilyen időszakban stabilitásra kell törekedni, ez ma erősebb, mint a korábbi válságok előtti időszakban.
A Portfolio tudósítása szerint úgy fogalmazott, a magyar gazdaság erejét három dolog adja:
- a gazdaság növekedése – az idei szintjére nehéz becsléseket adni, például az olaj árától is függ.
- a beruházások alakulása: 12500 milliárd forintnyi beruházás valósult meg tavaly, 3400-3500 milliárd forintnyi állami forrással, az EU-ban a legmagasabb beruházási rátát érte el Magyarország
- foglalkoztatás: közel 75 százalékos, miközben 2010-ben 55 százalék alatt állt.
"A viharos időkben erősítenünk kell a stabilitást, csökkenteni a kockázatokat
– mondta Varga Mihály. Magyarország pénzügyi stabilitása akkor tud erős maradni, ha béke van, elemi érdekünk, hogy a háború minél hamarabb véget érjen. Mindent megteszünk, hogy folytassuk azt a gazdaságpolitikát, amiben az OTP fontos partner volt."
A miniszter gratulált az elért eredményekhez, és Csányi Sándornak is az elmúlt közel három évtized munkájához.
Csányi Sándor: működik az OTP Ukrajnában és Oroszországban is
Varga Mihály után Csányi Sándor beszélt a közgyűlésen, és rögtön a pénzügyminiszterhez fordult, mondván, az OTP nyereségének 51 százaléka külföldről származik, vagyis nem a magyar operációból, ezért nem lenne jó, ha az alapján extra terhet kapna az OTP. "A kormány bölcs, és ezt biztosan figyelembe veszi" – mondta az elnök-vezérigazgató.
A bankcsoport tavalyi eredményéről azt mondta, történelmi rekord volt, a profit 51 százaléka külföldről származott, még úgy is, hogy az eredményben a megvett szlovén és albán bank számai nincsenek benne, és ha nem következnek be Ukrajnában a sajnálatos események, akkor ez az arány magasabb is lehetett volna. Tavaly 18,5 százalék volt a bankcsoport megtérülése, miközben az európai bankoknál ez jellemzően 10 százalék alatti.
A leánybankokról beszélve Csányi Sándor kiemelte, hogy Szlovéniában tavaly megvette a Nova KBM-et az OTP, amivel piacvezető lett volna, de idő közben a Nova Ljubljanska Bank megvette a szlovén Sberbankot, amivel átmenetileg visszaelőzött. Ukrajnában idén rekorderedményre számíthatott volna az OTP, de a növekedés a háború miatt megtört. Az ukrán helyzet az OTP stabilitását nem veszélyezteti. Tavaly az ukrán bank a bankcsoport eredményéhez 40, az orosz 38 milliárd forintot tett hozzá, ez a két eredmény a bankcsoport profitjának 15 százaléka. Mérlegfőösszegben az ukrán bank részesedése 3,6 százalék, az oroszé 2,9 százalék.
Oroszországban kötvénykitettséggel is rendelkezik az OTP, ezek jellemzően 3-5 éves, euróban és dollárban denominált kötvények, az OTP azzal számol, hogy ezek be fognak folyni. Nem számolnak azzal, hogy az orosz és az ukrán banknál tőkeemelést kellene végrehajtani. Mindkét banknál növekedett a betétállomány a háború kitörése óta, mind helyi devizában, mind euróban és dollárban nézve, mindkét országban működik az OTP.
Állandó nyomás alatt áll az OTP az ukrán hatóságok által, hogy vonuljon ki Oroszországból, de ez nem olyan egyszerű, az OTP tartja azt, hogy az orosz állammal, orosz állami vállalatokkal nem üzletel, kivonul az oroszországi vállalati szegmensből, és a fogyasztási hitelezésre fókuszál.
Csányi Sándor ismertette az osztalékra vonatkozó előterjesztést. Ez alapján a 2019-es és 2020-as eredmény után részvényenként 425,89 forint, a 2021-es eredmény után pedig részvényenként 3,57 forint, vagyis
összesen 429,45 forint osztalékot fizetne az OTP.
Május 30-tól kerül sor az osztalék kifizetésére.
Az OTP jelenlegi árfolyamával és a teljes osztalékkal számolva közel 4 százalék osztalékhozam adódik.